Az AIDS világnapja – 5 dolog, amit tudni kell az AIDS-ről

December 1. az AIDS Világnapja. Az AIDS vagyis a szerzett immunhiányos tünetegyüttes, a rák mellett az egyik legveszedelmesebb betegség, mely már évszázadok óta szedi áldozatait világszerte. Pedig a kellő információk birtokában és némi elővigyázatossággal megelőzhető lenne.

A nemzetközi AIDS világnapot 1981 óta tartják, ekkortól jegyzik ugyanis önálló betegségként. A világnap célja, hogy évről-évre felhívja a figyelmet a veszélyes vírusra és gyarapítsa az emberek ismereteit a témában.

Az AIDS a tudósok szerint Fekete-Afrikában alakult ki, mára azonban már nemzetközi méreteket öltött. Napjainkra 35,3 millió ember él HIV vírussal, és évente 2,7 millió ember fertőződik meg a világon . Magyarországon 1985 óta több mint 2330 megbetegedést regisztráltak és 2013 első negyedévében már 68 új beteget jegyeztek, tizennyolccal többet, mint az előző év ugyanezen időszakában.

A Durex legutóbbi Szexuális Jóléti Kutatásából kiderült, hogy a magyar nők 75%-a és a férfiak 71%-a saját bevallása szerint nem tud eleget a nemi úton terjedő betegségekről, így az AIDS-ről sem. „Ezért fontos, hogy ne tabuként kezeljük a szexuális úton terjedő megbetegedéseket, hanem beszéljünk róla – mi is ez a betegség, hogyan terjed és hogyan lehet megelőzni. A szexuális úton terjedő megbetegedések esetében pedig a legutóbbin van a legnagyobb hangsúly, ugyanis ezek nagy része óvszer használatával megelőzhető” – mondta Sipeki Vivien.

5 tény, amit az AIDS-ről tudni kell:

1.       Az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome) egy szerzett immunhiányos tünetegyüttes, amit a HIV vírus okoz, mely az immunrendszer sejtjeit támadja és fokozottan építi le. A HIV vírussal való fertőzést követően a tünetek általában évekkel később jelentkeznek, de ez idő alatt a fertőzöttek továbbadhatják a vírust.

2.       A HIV-fertőzés vér, ondó, előváladék, hüvelyváladék és anyatej útján terjed, elsősorban óvszer nélküli közösülés és fertőzött injekcióstű közös használata során. Ezen kívül a vírus átadható még fertőzött vérkészítmény révén, szülés vagy szoptatás során. Fertőzöttség esetén így nem csupán a direkt nyálkahártya-kontaktus, hanem a sérült bőrfelület is veszélyt jelenthet.

3.       A közhiedelemmel ellentétben a szokásos társadalmi érintkezés nem jelent fertőződési kockázatot. Tehát a fertőzöttel vagy akár AIDS-beteggel együtt történő közlekedés, a vele való kézfogás, a közös evőeszköz-, fürdőszoba-, WC-használat, valamint a harapással nem járó gyengéd csók, a tüsszentés, köhögés, az uszoda, a vérszívó rovarok és az élelmiszerek önmagukban veszélytelenek. Csókolózás így például közvetlenül nem jelent veszélyt, azonban ha a szájüregben nyílt seb található az egészséges fél szájában, akkor fennállhat a fertőződés esélye.

4.       A HIV vírus tünetmentes lappangási időszaka akár 3-8 év is lehet. A kifejlett HIV betegséget nevezzük AIDS stádiumnak, mely átlagos időtartama 6 hónaptól 2 évig terjedhet, és amelyet halál követ.

5.       A megelőzés leghatékonyabb módja az óvszerhasználat. Az óvszer az egyetlen olyan szexuális védekező eszköz, mely védelmet nyújt a szexuális úton terjedő betegségek, így a HIV/AIDS ellen is.

* * *

–          2005 és 2012 között több mint 850.000 szegény országban élő gyermek esetében sikerült megelőzni, hogy a HIV fertőzés az anyáról a gyermekre is átterjedjen. Ez azt is jelenti, hogy az elmúlt időszakban eddig soha nem látott mértékben – 2009 és 2012 között 35%-kal – csökkent a gyermekek között a megbetegedések száma. Ezzel együtt is a szegény országokban élő HIV fertőzött gyermekek közül csak minden harmadik jut hozzá a szükséges kezelésekhez.
–          Az UNICEF jelentése azt is kiemeli, hogy az elért eredmények alapvetően annak köszönhetőek, hogy az AIDS programok középpontjába a nőket állították. Ennek eredményeként egyrészt az anyáról gyermekre terjedést, másrészt a nők HIV fertőzéstől való védettségét sikerült hatékonyabban biztosítani.
–          A jelentés arról is tartalmaz adatot, hogy a 10-19 évesek korosztálya az egyetlen, amiben az AIDS-szel összefüggésbe hozható megbetegedések aránya emelkedést mutatott 2005 és 2012 között.  Emiatt az UNICEF 2020-ig kiemelten kíván foglalkozni ezzel a korosztállyal.