Családháló

Kezdőoldal Egészség és lélek Az apaság is hormonális változásokkal jár

Az apaság is hormonális változásokkal jár

Nem újdonság, hogy a várandóság és az anyaság biológiai változásokat okoz a nőknél. Az, hogy a csipő szélesebb, a mell nagyobb lesz szemmel látható, az viszont kevésbé, ami odabent, a szervezetünkben történik. Az anyasággal az agy szürkeállományában új idegsejtek és új idegsejtek közötti kapcsolatok keletkeznek, a nők testét pedig elárasztják a hormonok. Mindeközben mi történik a férfiakkal, akik apák lesznek? Semmi.

Írta: Vajda Boglárka,

Nem újdonság, hogy a várandóság és az anyaság biológiai változásokat okoz a nőknél. Az, hogy a csipő szélesebb, a mell nagyobb lesz szemmel látható, az viszont kevésbé, ami odabent, a szervezetünkben történik. Az anyasággal az agy szürkeállományában új idegsejtek és új idegsejtek közötti kapcsolatok keletkeznek, a nők testét pedig elárasztják a hormonok. Mindeközben mi történik a férfiakkal, akik apák lesznek? Semmi.


Nekik azért is nehezebb az apaszerepet felvenniük, abba belelazulniuk, mert nincs olyan biológiai, hormonális támogatás a háttérben, ami kihozhatná belőlük az ősapát. Legalábbis ebben a tévhitben éltünk az elmúlt évtizedekben, és gyakran ezzel is magyaráztuk a szegényes vagy nehézkes apai viselkedést. Mára viszont a lelkes kutatóknak köszönhetően tudjuk: van mérhető biológiai háttere annak, hogy ki mennyire viselkedik apaként. Köszi a klassz cikket Greater Good, köszi Berkeley!  

A kérdés az, hogy az apa jelen van-e
 
Az apasággal összefüggő biológiai változások iránti érdeklődés a 2000-es évek elején kezdődött, amikor egy kutatócsoport felfedezte, hogy az apasággal a férfiak testében is hormonális változások indulnak el, például csökken a szervezetükben a tesztoszteron, és nő a prolactin nevű hormon szintje. A kutatók azonban észrevették, hogy ezek a változások kizárólag akkor következnek be, ha az apa rendszeresen együtt van, folyamatos kapcsolatot tart az anyával és a gyerekkel.
 
2013-tól kezdve ezt a kutatási irányt az Emory Egyetem antropológusa, James Rilling vitte tovább lelkesen, aki kérdőívekkel, agyi aktivitás mérésével és genetikai vizsgálatokkal is kiegészítette a hormonális változásokról szóló tudásunkat. Az antropológus és munkatársai kifejezetten a kisgyerekekről való gondoskodásra fókuszáltak, és megállapították, hogy mind az agy, mind a test többi részében különbség mutatkozott azok között az apák között, akik részt vállaltak a gyerekkel kapcsolatos mindennapi rutinban, és azokéban, akik nem.
 
 
Tesztoszteron, herék és az agy
 
Az elmúlt évek vizsgálataiból kiderült, hogy a kisgyerekekről gondoskodó apák szervezetében magasabb az oxitocin szintje, vagyis azé a hormoné, amit többek között a törődéssel, kötődéssel hoznak összefüggésbe a kutatók. Az eredmények mondjuk nem meglepőek, hiszen számos korábbi vizsgálat is kimutatott már együttjárást az oxitocin és a gondoskodó szülő viselkedés között, mind a nők, mind a férfiak esetében. Egy vizsgálatban például az apák mesterséges oxitocin hatására kevésbé voltak agresszívak játék közben kisgyerekeikkel, és jobban tudták őket támogatni a tanulási, felfedezési folyamatokban azokhoz képest, akik csak placebót kaptak. Mindeközben újabb vizsgálatok erősítették meg a felfedezést, miszerint kevesebb a tesztoszteron azoknak az apáknak a szervezetében, akik több időt töltenek a gyerekeikkel. Ezekkel a hormonális változásokkal összhangban pedig a gyerekgondozásba bevonódott apák agyműködésében is találtak különbségeket a kutatók. 
 
 
Egy vizsgálatban például a kutatók fMRI segítségével vizsgálták apák és nem apák agyi aktivitását, miközben azok gyerekekről készült fotókat vagy szexuális tartalmú képeket nézegettek. Kiderült, hogy az apák agyában a gyerekek látványa inkább aktivizálta az arckifejezés azonosításáért és a mentalizációért felelős agyterületeket, míg a libidót felpiszkáló képek náluk kevésbé hozták lázba a jutalmazással és a motivációval foglalkozó részeket. Úgy tűnik tehát, hogy a kisgyerek életébe bevonodó, a gyerekekről gondoskodó férfiak több energiát fektetnek abba, hogy mások érzelmi állapotait, szükségleteit megértsék, és kevesebbet abba, hogy saját vágyaik kielégítését keressék. A biológiai logika tehát valahogy így néz ki: a több, gyerekkel töltött minőségi idő általában alacsonyabb tesztoszteronnal és magasabb empátiával jár, tehát növekszik a gondoskodó apai viselkedés valószínűsége.

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Így tanuljunk nyáron, ha megbukott a gyerek

Az év végi bukás rémálom. Mind a szülő, mind a gyerek érezheti magát ilyen esetben kínosan és kétségbeesve, és persze...

Close