Az tartotta bennem a reményt, hogy lehetnek gyerekeim

A rákos megbetegedés sajnos a fiatalokat és gyerekeket sem kíméli - akik később, gyógyultan még szeretnének családot alapítani. Arra viszont ritkán figyelmeztetik őket, hogy a kemoterápia miatt elveszíthetik a termékenységüket.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
egészség és lélek
2014. február 03. bencze.aron

A rákos megbetegedés sajnos a fiatalokat és gyerekeket sem kíméli – akik később, gyógyultan még szeretnének családot alapítani. Arra viszont ritkán figyelmeztetik őket, hogy a kemoterápia miatt elveszíthetik a termékenységüket.


Amikor kiderül valakiről, hogy rákos beteg, az orvosok első és legfontosabb lépésként – érthető módon – a gyógyítás mielőbbi megkezdését sürgetik. Tájékoztatják ugyan a pácienseket az esetleges mellékhatásokról, szövődményekről – például arról, hogy a kezelések hatására kihullhat a hajuk -, a hosszú távú következmények, mint a későbbi gyermekvállalás lehetősége, ebben a szituációban nagyon ritkán kerülnek szóba. Pedig csak Magyarországon több tízezer olyan beteg van, aki a gyógyulása után még fogamzóképes korban lesz. Ha nem figyelmeztetik őket a termékenységük esetleges elvesztésére, könnyen azzal szembesülhetnek, hogy bár meggyógyultak a rákból, nem lehet saját gyermekük.

“A kemoterápiás szerek toxikus anyagok, tehát mérgek, amelyek a rákos sejteken kívül más sejteket is elpusztíthatnak, például az ivarsejteket. A petesejtek különösen veszélyeztetettek, hiszen nem újulnak meg, nem osztódnak. Ha ezeket mérgező hatás éri, nagy valószínűséggel visszafordíthatatlanul károsodni fognak. Előfordul, hogy a rákellenes kezelés után létrejön terhesség, de csak az esetek tíz-húsz százalékában.

Nyolcvan százalékban megszűnik a reprodukciós képesség, akár végérvényen is” – magyarázza dr. Vereczkey Attila meddőségi specialista, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet orvos-igazgatója. Az általa vezetett klinikán működik egy onkofertilitás-munkacsoport, amely kifejezetten a rákos betegek termékenységének megőrzésén dolgozik.

Előre kell gondolkodni!

Kovács Barbaránál 2011-ben méhnyakrákot diagnosztizáltak, az orvosok mindössze ötven százalékra becsülték a túlélési esélyeit. A termékenység megőrzéséről, későbbi gyermekvállalásról szó sem volt, csakis a gyógyulás lebegett az orvosok és a 34 éves nő szeme előtt is. Az első kétségbeesés és elkeseredés után Barbara az unokatestvérétől tudta meg, hogy a rákellenes kezelések megkezdése előtt gondoskodhat a későbbi gyermekvállalásról: a lombikbébiprogram segítségével már most létrehozhatnak embriókat, amelyeket lefagyasztanak, és gyógyulás után beültetik őket Barbara méhébe. A házaspár úgy döntött, él a lehetőséggel. A nőtől a hormonális stimuláció után tíz petesejtet sikerült leszívni, amelyből kilenc megtermékenyült. Ezután rögtön elkezdték Barbara gyógykezelését.

“Amikor a sugarakat és a kemoterápiát kaptam, az tartotta bennem a lelket, hogy nekem még lehetnek gyerekeim, hiszen kilenc embrióm vár rám” – emlékszik vissza Barbara. Ha majd teljes mértékben gyógyultnak nyilvánítják, beültethetik valamelyik embriót.

Lefagyasztott remény

Nemcsak az embriófagyasztással lehet gondoskodni a későbbi gyermekvállalásról, bár egyelőre ez a leggyakrabban alkalmazott módszer. Az ivarsejteket is le lehet fagyasztani – spermiumokat és petesejteket egyaránt -, a legújabb technológia pedig a petefészekszövet lefagyasztása.

A férfiaknak viszonylag egyszerű a dolguk: ha rosszindulatú daganatot diagnosztizálnak náluk, akár azonnal leadhatnak több spermiummintát is, amelyeket nagyon könnyen és biztonságosan le tudnak fagyasztani. Ez nem jár semmiféle időveszteséggel a rákellenes terápiák megkezdése szempontjából. A nőknél viszont már kicsit bonyolultabb a helyzet. Ők két lehetőség közül választhatnak: ha van párkapcsolatuk, akkor az orvosok elsősorban az embriófagyasztást javasolják nekik, ha viszont nincs, akkor a petesejtjeiket is le lehet fagyasztani. Mindkét eljáráshoz szükség van hormonális stimulációra, hogy minél több petesejtet le tudjanak szívni. Ez viszont késlelteti a daganatellenes terápiák megkezdését.

“Az embriófagyasztás egyik előnye, hogy ez széles körben elterjedt, rutinszerűen alkalmazott eljárás. A hátránya, hogy spermium kell hozzá. Emellett hormonális stimulációval jár, ami bizonyos ráktípusoknál megengedhetetlen, ráadásul időveszteséget okoz: az elindításához tíz-tizennégy napra van szükségünk. A petesejtfagyasztás azért előnyös, mert nem kell hozzá spermium, de technikailag sokkal nehezebb elvégezni. A petesejtnek ugyanis nagyobb a víztartalma, mint az embriónak, ezért nehezebben fagyasztható, és a felolvasztás sem mindig eredményes. Továbbá ennek is az a hátránya, hogy hormonális stimulációval jár, tehát több hétre van szükség az elvégzéséhez” – magyarázza dr. Vereczkey Attila.

Egyre jobban terjed a világban egy újabb technológia, a petefészekszövet lefagyasztása, ami kiküszöböli a korábbi módszerek hátrányait.