Beszélni nem is olyan könnyű!

A beszédfejlődés hosszadalmas, kisebb-nagyobb vargabetűkkel tarkított és sok szinten zajló folyamat, ezért nem árt tudni, hogyan segíthetjük csemeténket ezen a rögös úton.

Sajátos jelrendszer

Mi a magyarázata, hogy az édesanyák kisbabájuk sírása alapján pontosan tudják, mi a teendő: etetni, pelenkázni vagy ringatni kell, holott a kívülálló számára egyáltalán nem érezhető a különbség. A csecsemők differenciálatlan sírással érkeznek a világra, a következő hetekben azonban saját nyelvezetet alakítanak ki, eltérő sírást alkalmazva az éhség, a fájdalom és a fáradtság kifejezésére. Az anyával szimbiózisban eltöltött kilenc hónap után ebben az időszakban dolgozzák fel az új helyzetet és hangolódnak egymásra, kettejük kommunikációja pedig tökéletesen zárt rendszert alkot, vagyis csak az anya tudja értelmezni a kicsi különböző hangjait, a pici viszont egyedül a mamája hangját ismeri fel. A baba beszédfejlődése érdekében ekkor kell megtennünk az első határozott lépéseket. Ügyeljünk arra, hogy a babával beszéd közben mindig tartsuk a szemkontaktust és a szánk sohase maradjon takarásban. A gyermeknek nagyon fontos információt ad, ha látja, hogy hangadás közben hogyan mozog a két ajkunk, ő ugyanis a beszédet utánzással tanulja.

Ha az apróság háttal van nekünk a babakocsiban és forgalmi zajban utazunk vele, hiába szavaljuk a mondókákat egymás után, a füléhez csak torzult hangok jutnak el és ezek tévesen rögzülhetnek. Olyankor inkább várjuk ki a megfelelő alkalmat, amikor szemtől szemben láthatjuk egymást és a kommunikációnkat nem zavarja semmi.

Amikor már azt gondoljuk, hogy otthonosan mozgunk a gyermekünkkel kommunikálás terén, a kicsi 6 hetes kora körül módszert vált és gőgicsélni kezd, hangkezdeményeket próbálgat. Ilyenkor nagyon fontos, hogy a gügyögést kiiktassuk a repertoárból, ezzel ugyanis egyáltalán nem segítjük gyermekünk fejlődését, sőt, megágyazunk későbbi beszédhibáknak. Már csak azért is érdemes vigyázni a szánkra, mert a kicsi ilyenkor még a világ összes nyelvének valamennyi létező hangját tudja képezni. Ez a hatalmas készlet féléves korra szűkül le az anyanyelv hangjaira.

Kitárul a világ

Három hónaposan robbanásszerűen beindul a fejlődés és ettől kezdve nincs megállás. Babánk először gagyogni kezd, olyan hangkapcsolatokat hoz létre, amelyek később a szókezdeményeket adják, majd négy hónaposan rálép a beszédértés útjára, ahonnan már egyenes út vezet a beszédig. A kicsik általában egyéves koruk körül ejtik ki életük első rövid, két ajakkal képezhető szavait. Indul a mama, papa, baba és társai, ezzel egy időben pedig kitárul a világ, amely tele van felfedezésre váró csodákkal. A kisgyerekek számára ekkor nő meg minden egyes szó és mondat, a mondókák és dalok jelentősége.

Már kis gyanú esetén is érdemes utánajárni, hogy gyermekünk jól hall-e, ha ugyanis nem képes megkülönböztetni a hozzá intézett szavakat, akkor később gondjai lehetnek mondanivalója megfogalmazásával. Nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni, de akár egy enyhébb fülgyulladás vagy elhúzódó nátha is módosíthat a halláson. Ilyenkor általában a sziszegő (sz, z, c) és a susogó (s, zs, cs) hangokkal gyűlik meg a csemete baja, mivel ezeket magasabb frekvencián képezzük.

Az első rövidebb mondatot a gyerekek két, két és fél éves koruk körül mondják ki, legtöbben ekkor még toldalékok nélkül. Ilyenkor a csemeték könnyen ráérezhetnek a „szövegelés” ízére, számos „aranyköpés”, aranyos és vicces sztori időszaka ez.

A felmérések szerint kommunikációs téren a lányok hamarabb érnek, négyéves korára azonban minden egészséges gyermek nemtől függetlenül nyelvtanilag helyesen és bő szókinccsel beszél. Igaz, ilyenkor még meggyűlhet a csemeték baja az „r”-ek ropogtatásával.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!