Betegen nehéz „csak” gyereknek lenni

„Beteg gyerekek? Úúú, az gáz. Nagyon megrázó volt?” – kérdezte egy ismerősöm, meg többen mások is, amikor hallották, hogy eltöltöttem egy napot a Bátor Táborban. „Nem, dehogy” – válaszoltam. „Már bocs, de hogyhogy nem? Te mondtad, hogy onkológiai és súlyosan beteg srácok közé mész, és semmi dráma?” „Semmi. Oké, a legyengült immunrendszer miatt van, aki nem bírja annyira a strapát, másnak meg a kezelések után éppen csak nőni kezdett a haja, de ennyi. Meg talán még az van, hogy itt sokkal több felnőtt vigyáz a gyerekekre, mint máshol.” 15 éves a Bátor Tábor.

Kicsit olyan, mint amikor az ultrahangos felvételeket nézzük a képernyőn – mondja a kisfiú, miközben a kézműves foglalkozáson maga készítette kaleidoszkópba néz. Ezek a koravén hasonlatok árulják el, hogy beteg gyerekek ülnek a Bátor Tábor hatvani bázisán  az árnyékban, máskülönben csak apró jelei vannak annak, hogy ez itt nem olyan, mint bármelyik más gyerektábor.

Néha a legalapvetőbb, legapróbb dolgok mennek nehezen. Például csak úgy gyereknek lenni. Ez az, ami már alaphelyzetből sem könnyű, a suli, különórák, sport, néptánc, ördög tudja még mi mellett – életem egyik legnagyobb vívmányának tekintem, hogy felnőttként van lehetőségem nemet mondani dolgokra, azt csinálni, amit szeretnék, ha nem is mindig.

És akkor ott vannak azok a gyerekek, akik az előbbiek tetejében még betegek is. Súlyosan betegek. Hónapokat töltenek kórházban, adott esetben komoly fájdalmak között, az életük megannyi lemondás és regula. Ezt nem szabad, azt tilos, emezt pedig csak úgy simán nem lehet csinálni.

Nincsenek barátok, anya felmondja a munkáját, és ha tud, beköltözik melléd a kórházba, vagy naponta bejár, apa ritkán jön, mert dolgozik, és bizony az is lehet, hogy elhagyja a családot.

És ez még nem minden, önmagukban a kórházi körülmények is megérnének egy misét. A vicc az, hogy nemcsak nálunk, de a jóllakott Egyesült Államokban is, ahol a legenda szerint a világhírű színész, Paul Newman egyszer ellátogatott egy gyerekkórházba, és megdöbbent a látottakon.

Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy kéne csinálni valamilyen klassz tábort, ahol a gyerekek elfelejthetik a megpróbáltatásokat, a nehéz körülményeket, ahol lehetnek egy kicsit azok, amik egyébként volnának: gyerekek.  Meg is teremtette az élményterápiás táborokat tömörítő SeriousFun Children’s Network táborszövetséget, aminek ma már világszerte összesen 30 tagja van.

Itthon 2001-ben civilek (orvosok, pszichológusok, egyéb szakemberek) létrehozták a Bátor Tábort, ami ingyenes táborozási lehetőséget nyújt súlyosan beteg gyerekeknek és családtagjaiknak, valamint 2013-tól már olyan családoknak, akik betegség következtében elvesztették gyereküket. Az első évben 35-35 daganatos beteg gyerek vett részt az élményterápiában, akkor még a Római-parton. Azóta a hajdani hatvani úttörőtáborban létrehozott táborhelyre Magyarországon kívül Csehországból, Lengyelországból és Szlovákiából is mennek gyerekek, a négy országból idén összesen közel ezren.

Szóval állunk itt az árnyékban, a kézműves foglalkozáson, a kisfiú meg azt mondja, az elébe táruló látványról, hogy kicsit olyan, mint amikor az ultrahangos képet nézik a képernyőn. A kézműveskedés csak afféle pihenő két kaland között. A tábor lényege: a beteg gyerekeket kizökkentik a komfortzónájukból, „hogy félelmeik legyőzésével felismerjék: képesek szembeszállni nemcsak a kalandok során rájuk váró feladatokkal, de a betegségükkel is”. Ezt az idézetet a tábor honlapjáról nyúltam le.

Megyünk lovagolni, minden perc meg van konstruálva. Aki éppen nem ül lovon, az az önkéntes segítőkkel – a cimbikkel – addig is játszik. Ami végtelenül demokratikus dolog: a versenyhelyzetek lehetőleg ki vannak küszöbölve a játékokból. Ha fogyatékkal élő is van a csoportban, akkor az ő képességeihez igazodik a játék, vagy legalábbis az a kör, amiben ő is részt vesz.

És mindenben van valami furfang, a zeneszobában például zenélnek és karmesterkednek a gyerekek: annyi kórházban, betegágyban töltött hónap után, amikor mindig, mindenben szót kellett fogadni, végre megélhetik, hogy valamiben ők irányíthatnak.

A cikk még nem ért véget, Olvass tovább!