Diagnózis: ismeretlen eredetű láz

Az ismeretlen eredetű láz nem egy önálló kórkép, hanem elsősorban az orvos hozzáállása a lázas betegséghez: amikor annak oka az elsődleges vizsgálódás és esetleg kezelés kapcsán is felderítetlen marad. Ilyenkor más gondolkodási és vizsgálati sémát kell követnie az orvosnak. Bizonyos esetekben az idő hozhat válaszokat a kérdésre, olykor az elhúzódó láz mellett egyéb panasz megjelenése segíthet a kezelőorvos számára beazonosítani a betegséget, vagy a további vizsgálódás irányát meghatározni.

A láz ismérvei

A betegek gyakran indokolatlanul nyúlnak lázcsillapító után, holott ezzel csak a saját gyógyulásukat késleltetik. A láz ugyanis alapvetően jó, bizonyos betegségek esetén a gyorsabb felépülést segíti – magyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. Definíciója szerint – kortól és nemtől függetlenül – lázról akkor beszélünk, ha a testhőmérséklet 38,2 Celsius fok fölé emelkedik. Láz esetén bizonyos enzimatikus- és anyagcsere-folyamatok fölgyorsulnak, és gyorsabbá válik a sejtek mozgása is. A szervezet így igyekszik mielőbb megszabadulni az általa veszélyesnek ítélt betolakodóktól, kórokozóktól, így érthető, hogy miért nem javasoljuk, hogy az egyébként egészséges, krónikus betegségben nem szenvedő betegek a kezelést első körben a lázcsillapítással kezdjék – hangsúlyozza a főorvos. Problémát az jelent, ha a láz látszólag minden ok nélkül, hosszabb időn át fennáll.

Amikor a láz maga a betegség

A láz legtöbbször valamilyen vírusos, vagy bakteriális fertőzés velejárója, de okozhatja autoimmun betegség, valamely szerv gyulladása, a hőszabályozás zavara, hormonbetegség, daganatos betegség, sőt még gyógyszerhatás is. Elhúzódó lázas állapot esetén a háttérben álló okok feltérképezése a cél, ezért készül többek közt vérvétel, mellkas röntgen, hasi ultrahang vizsgálat, számos mikrobiológiai meghatározás, tenyésztés. Az is előfordulhat, hogy ezek egyikén sem mutatkozik olyan eltérés, ami a normálisnál tartósan magasabb testhőmérsékletet indokolhatná. Mire a betegek immunológushoz kerülnek, többségük már túl van egy-két antibiotikum kúrán is, a láz azonban továbbra is fennáll – számolt be tapasztalatairól az Immunközpont orvosa. A tartós láz mellé gyakran gyengeség, fáradtság, csökkent teljesítőképesség, fokozott verejtékezés és étvágytalanság is társul.  

Kiváltó oka: ismeretlen

Az ismeretlen eredetű láz, angol nevén Fever of Unknown Origin (FUO) nevét először Petersdorf és Beeson írták le 1961-ben. Meghatározásuk szerint a következő esetben állapítható meg a FUO diagnózisa: 38,3 Celsius fok feletti testhőmérséklet jelentkezése 3 héten belül, több alkalommal, illetve ha a vizsgálatok elvégzését követő három napon belül nem sikerül a kiváltó okot meghatározni.

Az idő közelebb vihet a megoldáshoz

A laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok célja annak kiszűrése, hogy a háttérben kimutatható-e gyulladásos folyamat, autoimmun betegség, esetleg fertőzés vagy daganat. Az esetek egy részében – akár negyedében is – sohasem derül ki a panasz oka, és az rendszerint idővel el is múlik. A betegvizsgálat is épít erre a tényre: amennyiben az ésszerű mértékig elvégzett tüzetes vizsgálatok nem visznek előre, enyhe tüneti kezelés mellett sokszor javaslom azt a betegnek, hogy várjunk – mondja dr. Kádár János. Nézzük meg, mit hoz az idő, és csak időszakos, de rendszeres és figyelmes kontrollt ajánlok. Idővel a tartós láz megszűnik, vagy egyéb tünet megjelenése révén a kórkép „kivirágzik”, és ez is segíthet a kiváltó ok beazonosításában.