Családháló

Kezdőoldal Egészség és lélek Divat lett a halálos műtétből

Divat lett a halálos műtétből

Egykor kivétel nélkül minden nő belehalt, ma kis túlzással rajonganak érte a fejlett világ édesanyái és orvosai. A császármetszésből észrevétlenül lett divat.

Írta: szabo.daniel,

Egykor kivétel nélkül minden nő belehalt, ma kis túlzással rajonganak érte a fejlett világ édesanyái és orvosai. A császármetszésből észrevétlenül lett divat.


Egyre emelkedik a fejlett világ országaiban szülő nők körében a császármetszést választók aránya. A gyermeküket műtéti úton világra hozó édesanyáknak csak kisebbik része teszi ezt kényszerűségből. Sokan tervezhetősége, biztonságossága, kevésbé fájdalmas volta miatt voksolnak mellette. De hogyan kezdődött?

Kezdetben mindenki belehalt

A császármetszés, a hasból való kimetszés első nyomai már a görög mitológiában megtalálhatóak. Mai elnevezését  – tévesen – Julius Caesar születésének módjával hozták összefüggésbe, de sokkal inkább arról lehet szó, hogy az ókori római állam erre vonatkozó törvényeiről kapta a nevét. A Numa Pompilius (i. e. 715–673), által életbe léptetett római Lex Regia (királyi törvények), majd a Lex Caesarean (császári törvények), előírták, hogy a szülésbe belehalt anya méhéből kivágják a magzatot.

E törvényeket szigorúan betartották, a következő mintegy másfél évezredben pedig a császármetszés ezen funkciója mit sem változott. Többek között VI. Eduárd angol király, XIV. Gergely pápa és V. Richárd király is kimetszéssel jöttek világra.

1500-ban valaki állítólag túlélte

Történetileg nem teljesen megerősíthető források szerint az első édesanya, aki túlélte, 1500 – ban szült egy svájci miskároló feleségeként. Szülése elakadt, amelyet tizenhárom bába és több kőmetsző szakember sem tudott befejezni. Állítólag Jakob Nufer miskároló késével a hasfalon ejtett egyetlen metszéssel kiemelte a magzatot, és a sebet az állatorvoslásban gyakorolt módon látta el, összevarrva a sebeket. A sikert koronázta, hogy a gyermek 77 éves koráig élt, a felesége pedig még további 9 gyermeknek adott életet.

 

Császármetszésnek nevezzük azt a hasi műtétet, amikor a babát az anya hasfalán és a méhen ejtett sebészeti metszésen keresztül segítik a világra. Magyarországon a szülések – egyes intézményekben változó arányban – 25-35%-a császármetszéssel végződik.

1600-ban már 25 napot élt a császáros anya

Több mint 100 évvel később, 1610. április 22-én ugyanakkor bizonyíthatóan lezajlott az első sikeres beavatkozás. Igaz, hogy az anya csupán 25 nappal élte túl a császárt, a wittembergi sebész újítása, hogy selyemmel varrta össze a méh sebét, jónak bizonyult.
1738- ban Írországban, 1793- ban Angliában zajlott olyan császáros szülés, amelynél már tartósan túléltek az édesanyák. Beszédes adat ugyanakkor, hogy még ekkoriban is az anyák 75-95 százaléka belehalt a beavatkozásba.

Bűvös 50 százalék

50 százalék körüli arányt csak a 19. század végére sikerült elérni, ebben nagy szerepet játszott a narkózis, az altatás felfedezése (Morton, 1846 Boston), a varróanyagok fejlődése  (Sänger, 1882 Lipcse), a műtéttechnika fejlődése  (Porro, 1876 Boston) és a szepszis-antiszepszis  megteremtése (Semmelweis, 1857 Budapest).

Eközben Magyarországon

Magyarországon Pongrácz Mihály, Nógrád megye főorvosa végezte 1839-ben az első császármetszést, az első sikereset, amely után mama és baba is élve hagyta el a kórházat, Tauffer Vilmos 1880-ban.

Azóta – ahogyan a világ minden részén -, az orvostudomány fejlődésével párhuzamban csökkent egyre a műtétek kockázata, mára gyakorlatilag biztonságos rutinműtétnek számít.
Persze a biztonságosság azt is okozta, hogy sokan és egyre többen indokolatlanul szülnek a hagyományos helyett így.

A császár kockázatairól korábban írtunk már, ahogyan arról is, hogy állunk Európához képest, illetve milyen különbségek tapasztalhatóak csak országos szinten.

Fontos mindemellett leszögezni, hogy  semmivel sincs több rizikója a természetes, normális szülésnek. Érdekes módon a császárok drasztikus növekedésével egyáltalán nem csökkent az agykárosodással született csecsemők száma, noha eredetileg az lett volna a cél.

A császármetszés lehetséges hátrányai:
-► felléphetnek szövődmények
-► nehezítheti a szoptatás megkezdését
-► nagyobb eséllyel lesz a kismama szülés után depressziós a hormonális zavarok miatt
-► hosszabb kórházi kezelést igényel

A magyar kórházak szülési adatait szemlélve sok kérdés felvetődhet az anyákban, de legfőképp az, vajon hogy lehet akár közel 50 százalékos különbség egy-egy kórház között szülési metódusa között?

Ez a grafikon a kórházak közötti különbségeket mutatja meg:

 

Források: itt, itt és itt.

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Mindent, amit a GYED extráról tudni kell!

Vállalhatok munkát gyed mellett? Más szabályok vonatkoznak rám, ha diplomával rendelkezem? Mi az a testvér gyed? És milyen foglalkoztatási kedvezményt...

Close