Drognál is veszedelmesebb

Sokan a létezését sem ismerik el, mások viszont a drognál is veszélyesebbnek tartják az internetfüggőséget. Mi ez, hogyan és miért alakul ki? Lehet-e tenni ellene?

„Minden a családban kezdődik.” Így hangzik a tételmondat, amelyet előszeretettel használ minden lelki, mentális oktatással, segítéssel foglalkozó szakkönyv, szakember. Ha belegondolunk, teljesen igaz, hiszen a család – annak milyensége, illetve megléte vagy hiánya – minden ember fejlődésére, kapcsolataira, egész életére kihatással van.

Nem véletlen, hogy amikor különböző szenvedélybetegségekkel küszködőket próbálnak felhozni a „víz alól”, rendre a család felől közelítik meg az egyén problémáját, egyszersmind ugyaninnen próbálkoznak a megoldással is.

A szenvedélybetegségek között hagyományosan a drog vagy az alkoholfüggőséget szoktuk említeni, noha a hasonló életbeszűkülést, egészségügyi kockázatot viselő veszélyforrások száma jóval nagyobb.

Ezek egyike az internet és/vagy online játékfüggőség, melynek létezését sokan eleve megkérdőjelezik, érintettekkel foglalkozó szakemberek ugyanakkor úgy gondolják, hosszú távon akár még károsabb is lehet mint utóbbiak bármelyike.

A terület kutatása egyáltalán nem régi, így egyelőre meglehetősen szegényes adatokat találni a lehetséges érintettek számáról, így a probléma valódi nagyságáról. Beszédes ugyanakkor, hogy egyre több segítő szervezet bővíti tevékenységét e felé, amiből az látszik, bizony vannak érintettek.

Az egyik ilyen magyarországi szervezet a Máltai Szeretetszolgálat égisze alatt működő Fogadó Szenvedélybetegek Pszichoszociális Szolgálata, mely a „klasszikusnak” nevezhető problématerületek mellett egyre inkább, egyre többet foglalkozik a függőség ezen új ágával. Vezetőjük lapunknak azt mondta, nincsenek még csak becsült adatok birtokában sem, ugyanakkor biztosak abban, hogy egyre növekszik azoknak a száma, akiknek az életét egyre komolyabban, sok esetben szinte visszafordíthatatlanul borította fel az internet-kultúra.

Frankó András szerint a terület kutatása és társadalmi megismertetése még nyugaton is gyerekcipőben jár, az azonban, hogy az internet függőséget képes okozni, egyre kevésbé kérdés.
„A probléma sokkal súlyosabb annál, mint amennyire teret kap a közbeszédben” – fogalmazott, majd hozzátette, tapasztalataik szerint rohamosan nő azon emberek száma, akiknek már károsan befolyásolja az életét a valamilyen fokú függőség. A szolgálatnak többek között van olyan családdal is kapcsolata, ahol az iskolás gyermek évek óta lényegében az utcára sem mozdul ki.

Az internet – magyarázza Frankó – nagyon jó dolog, egészen addig, amíg kontroll nélküli tevékenységgé nem válik. A probléma természetesen fiatalokat, elsősorban kamaszokat érint, de nem válogat, nyugdíjas korú függő is van. A szakember szerint az alapvető probléma a család hozzáállásában keresendő: magára hagyják a gyermekeiket, mert elfoglaltak, kevés idejük van (különösen igaz ez a gyerekeiket egyedül nevelő szülőkre), így az online tevékenység mindenfajta kontroll nélkül folyhat. Sem időbeli, sem tartalmi ellenőrzés nincs, ami óriási kockázat. Mint mondja, alapvetően nem kellene egy kiskorú gyermeknek saját számítógépet működtetni, hiszen őt is és a család többi tagját is elkényelmesíti, illetve érdektelenné teszi, teheti a többi családtag iránt. Előfordulhat, és sajnos egyre inkább előfordul – mondja példaként -, hogy otthon van este együtt a család, mégis mindenki magában van: ül a saját gépe előtt és észre sem veszi, hogy közben egy valódi közösség tagja.

A függőségnek ezt a fajtáját nagyon nehéz felismerni. Nagyon lassan, „alattomosan”, ver éket az egyén hétköznapi kapcsolatai, normális élete, barátai közé, évekig teljesen észrevehetetlen, ellentétben a drog vagy az alkohol tüneteivel. Éppen ezért tartja Frankó András elképesztően, akár utóbbiaknál is veszélyesebb függőségnek.

Hogy pontosan mi okozza a függést, nem lehet tudni, a skála a chatszobáktól a netes vásárlásokon, a pornóoldalakon keresztül vezet Frankó szerint a legsúlyosabb szintre, az online játékokéra.

Honnan tudom, hogy függő vagyok?

A WHO (Világ Egészségügyi Szervezet) nyolc pontban fogalmazta meg a szenvedélybetegség tüneteit, és megállapította, hogy az az ember szenvedélybeteg, akire a következő nyolc pont közül legalább három egyszerre igaz volt az utóbbi 12 hónapban. (az alkohol, drog természetesen ebben az esetben behelyettesítendő az internettel, a szerk.)
 
1. Amikor az illető erős vágyat, vagy kényszert érez arra, hogy alkoholt, vagy drogokat fogyasszon.
2. Amikor már nem az illető dönti el, hogy mikor kezd el alkoholt inni, hogy mikor hagyja abba az ivást, és hogy mennyit iszik.
3. Ha az illető nem fogyaszt drogot, vagy nem iszik alkoholt, nagyon rosszul érzi magát – ezt nevezzük “elvonási tünetnek”.
4. Amikor az elvonási tünetek megszüntetése, vagy elkerülése miatt valakinek drogokat vagy alkoholt kell fogyasztania.
5. Az illetőnek egyre több drogot vagy alkoholt kell fogyasztania ahhoz, hogy a drogok és az alkohol hatását megérezze még.
6. Az illető szinte szünet nélkül a drogra vagy az alkoholra tud csak gondolni.
7. Az illető sok olyan dolgot kezd elhanyagolni, amiket korábban csinált, mert alkoholt kell innia, vagy drogokat kell fogyasztania, illetve az illető már csak drogokat fogyaszt vagy alkoholt iszik, és semmi mást nem képes csinálni.
8. Jóllehet az illető már nagyon rosszul érzi magát a drogok vagy az alkohol miatt, mégis tovább fogyasztja azokat.

A fenti nyolc pontból fel lehet ismerni, hogy valaki szenvedélybeteg-e vagy függ-e valamilyen “szer”-től.