Égető veszélyek

A gyermekkori égési sérülések többsége otthon következik be, és nagy részük megelőzhető lenne. Gyakran mi magunk, felnőttek hozzuk veszélyhelyzetbe gyermekeinket felelőtlenségből, gondatlanságból. Irreális azt gondolni, hogy minden baleset megelőzhető, de tudatosabb, figyelmesebb magatartással a sérülések zömét elkerülhetjük, illetve szakszerű elsősegélynyújtással elősegíthetjük a bekövetkező sérülés gyógyulását.

Nincs még egy sérülésfajta, amely a szervezetnek olyan kiterjedt, súlyos, hosszan tartó és fájdalmas elváltozását idézné elő, mint a szélsőséges hőmérséklet hatására bekövetkező bőrsérülés: az égés és a fagyás. A szervezet csaknem valamennyi tagját, illetve rendszerét érinti, és a kóros körfolyamatok által előidézett károsodás akár halálos kimenetelű is lehet. Az égési sérülések gyógyulása általában, fájdalmas, és a gyakran maradandó esztétikai és funkcionális következmények miatt fellépő lelki teher is rendkívüli megterhelést okoz a betegnek, és gyakran az egész családnak.

A gyermekkori égési sérülések sajnálatos módon az egész világon meglehetősen gyakoriak. A magyarországi adatok azt mutatják, hogy az égési sérültek kétharmada gyermek, akik közül a legveszélyeztetettebbek a 6 éves kor alattiak. Tapasztalatuk és veszélyérzetük még nincs, mozgáskoordinációjuk fejletlen, viszont kíváncsiságuk határtalan. Mozgásigényükkel egyidőben jelenik meg egyre öntudatosabb önállósodási törekvésük, de az általunk lakott világ felnőttek számára van berendezve, minden eszköz, tárgy nehezen közelíthető meg és vehető birtokba egy kisgyermek számára, aki – korának és értelmi szintjének megfelelően – utánozni szeretné a felnőtteket. Kisgyermekkorban kétszer, későbbi korosztályban négyszer annyi fiú sérül meg, mint leány.

Gőzölgő folyadékok

A forrázás – vízzel, teával, kakaóval –a gyermekkori égések 85 %-áért felelős. A 70 C-os víz már egyetlen másodperc alatt okozhat súlyos sérülést!

Ünnepek idején megnövekszik a konyhai balesetek száma, amely egyértelműen összefüggésbe hozható a figyelem ilyenkor természetes lankadásával. A forró zsír vagy olaj a bőrrel érintkezve mélyebb bőrrétegeket károsít. Súlyosbítja a helyzetet a forró folyadékkal átitatott ruhák kiváló hőmegtartó képessége.

– Hőfokszabályzós csappal elkerülhető, hogy a kisgyermek véletlenül fordítsa el a meleg vizes csapot és így forrázza le magát.

– Soha ne hagyjunk fürdő kisgyermeket egyedül a fürdőszobában (meg is csúszhat!), és minél előbb tanítsuk meg a helyes vízbeállítási sorrendre!

– Sütés-főzéskor a gyermek ne maradjon egyedül egy pillanatra se a konyhában!–

– Az edények nyelét befelé fordítva használjuk, illetve eleve a hátsó tűzhelyeken főzzünk!

– Vigyázzunk, hogy a sütő ajtaját még véletlenül se nyitogathassa gyermekünk, és ügyelni kell az asztalról lelógó elektromos vezetékekre is, amelyek jó kapaszkodót jelentenek egy-egy totyogó kicsi számára.

– Ne tegyünk a földre semmi forró folyadékot hűlni!

– Ha mégis leforrázza magát a gyermek, mielőbb távolítsuk el a forró folyadékkal átitatott ruhát!

Forró tárgyak

A gyermekkori égési sérülések második leggyakoribb oka a forró tárggyal való közvetlen érintkezés. A forró hősugárzó, a vasaló, a radiátor, a kandalló, de a meleg folyadékkal teli bögre is súlyos sérülés okozója lehet. Kontaktégés szempontjából a lakáson kívüli közeli környezet is veszélyforrás. Sok gyermek szenved égést grillsütő vagy különböző forró fémlapok érintésétől. A balesetek súlyosságát fokozza, hogy a kisgyermekek általában nem rettennek vissza azonnal az égést okozó tárgytól, így sérüléseik mélyebbek lesznek, mert sokáig érintkeztek a felforrósodott felülettel.

– Érdemes a hőt sugárzó tárgyak elé masszív védőrácsot tenni.

– Mindig győződjünk meg róla, hogy kellőképpen kihűlt-e a forró használati eszköz.

Veszélyes lángok

Lángégéskor a tűz által okozott különböző fokú sérülésről beszélünk. Megfigyelhető, hogy ez a típusú baleset inkább az idősebb gyermekek sérülése, és a kísérletező-felfedező a fiúk jóval nagyobb arányban sérülnek, mint a lányok. A legfőbb veszélyforrás a tábortűz, ezért elsősorban annak teljes, parázs nélküli eloltására hívjuk fel a figyelmet. További veszélyforrások lehetnek még a gyertyák, petárdák, a különböző tűzijátékok és az öngyújtók is. Szólni kell a lángégés következményeként fellépő forró, toxikus füst belélegzésének veszélyéről, amely a légutak károsítása miatt rendkívül súlyos következményekkel jár.

(Új építésű házaknál szinte kötelező a füstjelző használata, de régi típusú lakásokba is célszerű utólag beszerelni.)

Izzó elektromosság

Az elektromos égésnek két fajtája van: az alacsony- illetve a magasfeszültségű. Az előbbivel való érintkezés többnyire otthon történik, melyek közül a legsúlyosabb a bőr közvetlen érintkezése a vezetékkel. Gyakori sérülés forrása a konnektorba bedugott fémtárgy is.

Halálos kimenetelű lehet az égési sérülés nagyfeszültségű érintkezéskor. Szinte kizárólag az idősebb korú fiúk balesete, amely általában vonat, mozdony vagy nagyfeszültségű vezetéket tartó oszlopra való felmászáskor következik be.

– Használjunk konnektorba rakható műanyag védőkupakot!

Égető sugarak

A Nap sugárzó energiájától származó égési sérülés természetesen nyáron a gyakori, bár télen is előfordulhat sportoláskor, elsősorban a magasabb hegyeken. Az égési sérülések sorában a napégésvalóban az egyik legenyhébb, de mivel igen gyakori, mindenképpen meg kell említeni a megelőzés fontosságát. A kisgyermekek bőre vékonyabb, érzékenyebb, mint a felnőtteké, a világosabb hajúaké pedig még inkább. Nem árt, ha szinte folyamatosan kenegetjük őket a napon, bőrüknek megfelelő krémmel, és ha lehet, ne tartózkodjunk a szabadban a 10-14 óra közötti időszakban. Ha mégis elkerülhetetlen, mindenképpen óvjuk a gyerekek testét könnyű ruházattal, védjük fejüket és feltétlenül használjunk jó minőségű napszemüveget!

Égéssérülés esetén a legfontosabb: hideg vízzel való hűtés 15-20 percig! A szakmai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy minél előbb kezdődik a felület hűtése (amelynek egyébként fájdalomcsillapító hatása is van), annál jobb a későbbi gyógyulási esély. Ne kenjünk semmit az égett bőrfelületre, hanem minél előbb mutassuk meg a sérülést szakembernek!

(Megjelent a Képmás 2011. áprilisi számában.)