Egy cseppnyi kínos titok
Van egy betegség, amelyről nem szívesen beszélnek sem nők, sem pedig férfiak. Magyarországon mintegy félmillió embert érint az akaratlan vizelet visszatartás problémája, az inkontinencia.
Van egy betegség, amelyről nem szívesen beszélnek sem nők, sem pedig férfiak. Magyarországon mintegy félmillió embert érint az akaratlan vizelet visszatartás problémája, az inkontinencia.
Az önkéntelen vizeletvesztés nem önálló betegség, hanem a hátterében meghúzódó valamilyen rendellenesség megnyilvánulása, így az esetek többségében kezelhető, megszüntethető lehetne… ha nem szégyellnénk.
Egy 2013-ban végzett felmérés szerint a vizelettartás problémáját már a 30 éves kor alattiak 40 százaléka megtapasztalta, a zavar gyakorisága pedig az 51-65 éves korosztályban már 68 százalékos.
Az önkéntelen vizeletvesztés gyakorisága az életkor előrehaladtával emelkedik: az otthonukban élő idősek 5-10 százaléka szenved ettől, míg a kórházban kezelt idős betegek 40 százalékánál jelentkezik az inkontinencia.
Nőknél gyakrabban fordul elő. Magyarországon az inkontinencia másfélmillió nőbeteget érint.
A férfiaknál átlag 9%-ban fordul elő, de 65 év felett előfordulási aránya 20%. A vizeletvesztéssel küszködő nők csupán 30–40%-a fordul orvoshoz, mert a betegek zöme még ma is „szégyellnivaló” betegségnek tartja.
Az inkontinencia okozta kellemetlen szag, a vizeletelfolyástól való félelem önkéntes elszigeteléshez, a társadalmi élettől történő visszavonuláshoz vezet. Ezek a betegek félnek közösségbe, színházba, moziba menni, sportolni, utazni, társasági életet élni. Leszűkítik partnerkapcsolataikat, szexuális aktivitásuk csökken vagy teljesen abbamarad. Az inkontinenciától való félelem, szorongás gyakran depresszióhoz, a munkakedv csökkenéséhez, családi-együttélési problémákhoz vezet.
De mi is pontosan az inkontinencia?
Nem jár fájdalommal, akár évekig titkolható, mégis, az érintettek számára az életminőséget még a diabétesznél is erősebben romboló kellemetlen jelenség.
Az inkontinenciával küzdők élete teljesen átalakul, szinte egyetlen meghatározó eleme marad: a megfelelő (rövid) távolság a cseppet sem mellék (es) helyiségtől. Éppen ezért, a betegség súlyosbodásával párhuzamosan előbb csak a kikapcsolódásról mondanak le, később akár munkájukat is elveszíthetik a betegek.
A gyermek neurológusok tapasztalatai szerint a gyermekkori vizelet visszatartási zavarok 90 százalékának pszichés okai vannak, s csak tíz százalékuk vezethető vissza szervi vagy hormonális okra. Mindkét esetben fontos a szakorvosi vizsgálat. A szülők például abból gyanakodhatnak szervi eredetű vizeletürítési zavarra, ha a baba pelenkája állandóan nedves, s akkor is alapos kivizsgálás szükséges, ha a gyermekük öt éves koráig éjjelente még bepisil.
Néhány tanács, hogy elkerüljük az inkontinenciát
– Érdemes már fiatalon elkezdeni az intimtornát, vagy más gátizom-erősítő tornákat.
– Ha addig nem tettük, kismamaként mindenképpen érdemes elsajátítanunk az intimtornát (terhesség alatt és azt követően a nők 30-50 százalékának vannak inkontinens panaszai), hiszen ezáltal könnyebb lehet a szülés, és akár a gátmetszés is elkerülhető, a szülés után pedig gyorsabban regenerálódik a gátizomzat.
– Próbáljunk megszabadulni a felesleges kilóinktól!
– Kerüljük a hólyagot irritáló alkohol- és koffeintartalmú, valamint szénsavas italokat! Ugyanakkor fogyasszunk napi másfél-két liter vizet, hogy elkerüljük a vizelet besűrűsödésével járó hólyagirritációt!
– Szintén kerüljük a dohányzást, mivel a gyakoribb köhögés miatt ez is kockázati tényező.
– A sportolás is befolyásolja az inkontinencia kialakulását: egyes sportok (például a séta, a gyaloglás, az úszás, a kerékpározás) erősítik a gátizomzatot, ugyanakkor bizonyos megterhelő sporttevékenységek nőknél növelik a vizeletszivárgás kialakulásának veszélyét.
– Kerüljük a megerőltető fizikai munkát! Ha nehéz tárgyat kell megemelnünk, testünkhöz tartsuk közel, és emelésnél lélegezzünk ki. A nagyobb házimunkát segítséggel és részletekben végezzük inkább el!
– Ha inkontinens panaszaink vannak, forduljunk vele orvoshoz, mert ha nem veszünk tudomást a problémáról, a tünetek csak súlyosabbak lesznek.
– Fontos szerepe van a korai felvilágosításnak: minél előbb tájékozódunk arról, és tesszük ezt gyermekeinkkel, hogy miért és hogyan alakulhat ki az inkontinencia, miként lehet elkerülni vagy a tüneteket enyhíteni, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy időben megelőzzük kialakulását.
