Egy elfeledett hungarikum: a védőnői rendszer

Sokan talán nincsenek tisztában vele, de a magyar védőnői rendszer az egész világon egyedülálló szolgáltatás. A védőnők a babavárás időszakától kezdve egészen a kicsik iskolába kerüléséig segítik az édesanyákat és kísérik figyelemmel a gyermekek egészséges fejlődését - elméleti és gyakorlati tanácsadással segítve azokat, akik azt igénylik.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
egészség és lélek
2011. május 27. hslaszlo

És valljuk be, napjaink információáradatában sokszor elkél egy elhivatott szakember segítsége. Éppen ezért – ha jól végzi a dolgát – egy védőnőnek hatalmas szerepe lehet abban, hogy a kisgyermekből egészséges felnőtt váljon. Az egészségvédelem ugyanis már a születés előtt elkezdődik, kora gyermekkorban pedig – főként a családi minták hatására – kialakulnak azok a szokások, amelyek mentén a későbbiekben éljük az életünket.

A védőnői rendszerről Dobos Zsuzsával beszélgettünk, aki ismeri a rendszer mindkét oldalát, hiszen maga is anyuka, s kisgyermeke születése előtt körzeti védőnőként dolgozott. Mint mondja, a védőnői munka megelőző (preventív) jellegű tevékenység, amelynek speciális módszere a gondozás: az egészségi ártalmakat megelőző és elhárító, és az életkörülmények javítására irányuló tevékenységek. A körzeti védőnő feladatai nemcsak a várandós anyákra, hanem a nő- és családvédelemre, a gyermekágyas anyákra és a 0-6 éves korú gyermekekre is kiterjednek.

„Tapasztalataim alapján a kismamák és az anyukák szívesen fogadják a védőnői rendszer nyújtotta lehetőséget, segítséget. Ehhez persze szükséges egy jó, bizalomra is épülő kapcsolat kialakítása” – fogalmaz a védőnő.

A rendszer működéséről érdemes tudni, hogy minden településen elérhető a kismamák számára a védőnői ellátás, de nincs „szabad” választás, mert a bejelentett tartózkodási hely határozza meg, hogy kihez tartozunk. Az első alkalommal általában a nőgyógyász által adott terhességet igazoló szakorvosi lelettel keresik fel a védőnőt az anyukák. Ekkor történik a várandós kiskönyv kitöltése is, ami nagyon fontos a további várandósgondozás során, hiszen nemcsak a különböző szűrő-és szakvizsgálatok időpontjai, eredményei találhatóak meg benne, de a későbbi anyasági támogatás igénybevételéhez is szükséges. Lakhely változtatás esetén a védőnő felveszi a kapcsolatot az új védőnővel és a szükséges dokumentációt továbbítja. Ugyanígy az újszülöttekről értesítést küldenek a kórházak, az óvodás és iskoláskorú gyermekek pedig az intézményekben találhatóak meg – sorolja a tudnivalókat a védőnő.

Természetesen minden életszakaszban más és más kérdések, problémák foglalkoztatják a gondozottakat – mondja Dobos Zsuzsa, majd hozzáteszi: várandósság alatt segítjük a kismama testi és lelki változásait megérteni, életmódbeli tanácsokat adunk, tájékoztatjuk őket a szükséges vizsgálatokról, a magzat fejlődéséről és segítünk a szülésre és a szoptatásra való felkészülésben is. Mint elárulja, nagyon sok védőnői szolgálatnál rendszeresen tartanak szülésre felkészítő tanfolyamokat is, amiket a kismamák szívesen látogatnak”. A szakember szerint a kisbaba megszületése utáni hetekben a legintenzívebb a védőnő jelenléte és segítsége a családok életében. „Ilyenkor rengeteg a kérdés az újszülöttek szoptatásával, táplálásával és a gondozással kapcsolatosan. A gyermekágyas időszakban az édesanya testi-lelki változásait is nyomon kísérjük, életmódbeli tanácsokat adunk és a családot, mint egy új egységet támogatjuk. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a csecsemők és kisgyermekek testi-lelki fejlődését, státusz-és szűrővizsgálatokat végzünk és eltérés esetén a megfelelő szakemberhez irányítjuk őket. Tájékoztatjuk a szülőket a kötelező és az ajánlott védőoltásokról, a felmerülő problémákra (pl. hozzátáplálás, alvási nehézségek, dackorszak kezelése, testvérféltékenység) a szülőkkel közösen megpróbáljuk megkeresni az okokat és megoldásokat. Óvodás- és iskoláskorban részt veszünk az egészségnevelésben, különböző szűrővizsgálatokat végzünk.”

Azt is megtudjuk, hogy a védőnői szolgálat  szorosan együttműködve dolgozik különböző egészségügyi és gyermekvédelmi intézményekkel, például a háziorvosi és házi-gyermekorvosi szolgálattal, a gyermekjóléti és családsegítő központokkal, a nevelési tanácsadókkal és az önkormányzatokkal. Így, a többi társszakmával, szakemberekkel együttműködve több lehetőség nyílik rá, hogy igazi segítséget nyújthassunk a hozzánk fordulóknak – teszi hozzá a szakember.  Arra a kérdésre válaszolva, mennyire felkészültek ma a nők a szülésre, gyerekvállalásra, Dobos Zsuzsa úgy fogalmaz, hogy szerinte napjainkban a gyerekvállalás sokkal tudatosabbá vált. A védőnő úgy látja, a leendő szülők számára rengeteg lehetőség adott, hogy felkészüljenek a várandósság alatti változásokra, a szülésre és az újszülött, az új család születésére. Persze nem mindegy, hogy honnan tájékozódnak a kismamák, ezért fontos felhívni a figyelmet a szakemberek szerepére és a hiteles forrásból érkező információk fontosságára – figyelmeztet a szakember, aki szerint a felkészültség minden esetben biztonságot, magabiztosságot és nyugalmat ad, ezért nagyon fontos.

És hogy hogy hogyan készül fel egy védőnő a leendő anyaságra? Van olyan terület, ahol még a szakembert is érhetik meglepetések? „Nekem a szülésem könnyű volt és csodálatos élmény, de az utána következő szoptatási nehézségekre, a folyamatos alváshiányra és ebből fakadó fáradtságérzetre nem lehetett előre felkészülni. Elméletben igen, gyakorlatban nem. Szerintem így van ez az anyukák többségével. Nagyon várják a kisbaba érkezését, elméletben felkészülnek a szülésre, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra. Nem kétséges, hogy ez a folyamat mennyire hasznos, hiszen segít anyává-apává formálni a párokat. De nem árt tudatosítani magunkban, hogy aztán a gyakorlat sok esetben átírja az előre elképzelt terveinket és vágyainkat. Nagyon fontos, hogy az édesanyák ezt el tudják fogadni és szükség esetén tudjanak segítséget kérni és elfogadni a szakemberektől, tőlünk védőnőktől és persze a családtagoktól, hozzátartozóktól is.”