Eltűnhet a rántott hús a menzákról?

A szülőkre és az államra is komoly terheket róna, ha a jelenlegi feltételekkel vezetnék be a közétkeztetésre vonatkozó rendeletet januárban – közölte a Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ). 978 ezer gyerek részesül közétkeztetésben, közülük 369 ezren kedvezményesen, 204 ezren ingyen kapnak ellátást a 2010-es adatok szerint.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
iskola
2013. június 06. bencze.aron

A szülőkre és az államra is komoly terheket róna, ha a jelenlegi feltételekkel vezetnék be a közétkeztetésre vonatkozó rendeletet januárban – közölte a Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ). 978 ezer gyerek részesül közétkeztetésben, közülük 369 ezren kedvezményesen, 204 ezren ingyen kapnak ellátást a 2010-es adatok szerint.


Tettinger Antal elnök azt mondta, számításaik szerint a napi háromszori étkezésért a bölcsődékben átlagosan 565 forintot, az óvodákban 660, az iskolákban 663 forintot kellene fizetniük a szülőknek. Ez számos intézményben 30–80 százalékos drágulást jelent, de van példa arra is, hogy a térítési díj a kétszeresére emelkedne.

A növekedés mértéke attól függ, eddig mennyibe került a menü. A fiatalok közétkeztetésére fordítható összeg ugyanis nem egységes Magyarországon, a település, illetve kerület önkormányzatától függ, mennyiből kell kihozni egy-egy étkezést. Előfordulhat például, hogy a tízórait valahol 25 forintból, míg máshol 50-55 forintból kell megoldani. 

A közétkeztetők szerint a költségek a kötelezően biztosítandó élelmiszerféleségek, illetve -mennyiségek miatt emelkedhetnek drasztikusan. Napi háromszori étkezés esetén három deciliter tejet vagy annak megfelelő tejterméket kell adni, ám csak ez kiteszi vagy meghaladja a tízóraira jelenleg fordítható keretet. További drágulást okoz, hogy a gyümölcslevek legalább 50 százalékosak lehetnek, folyadékpótlásra a teán kívül csak ásványvíz adható, a nyers zöldségeket és gyümölcsöket pedig télen csak importból lehet beszerezni.

A szövetség úgy véli, a közétkeztetés színvonalát úgy lehetne garantálni, hogy egy kötelező egységárat vezetnének be. Azt is javasolják, hogy fokozatosan lépjenek életbe a változtatások, hogy a gyerekek is hozzászokhassanak az új ízekhez. A csökkentett zsírtartalom miatt több hagyományos étel is lekerülhet az étlapról, például a rántott hús, a túrógombóc vagy a székelykáposzta. Bizonyos ételek maradhatnak ugyan a kínálatban, de átalakítva, csökkentett cukor- és sótartalommal, kevesebb zsiradék felhasználásával, ami miatt a közétkeztetők attól tartanak, a gyerekek nem fogják megenni az új ízű fogásokat. Ilyen például a cukor és só nélküli paradicsomleves, az átalakított gulyásleves és pörkölt, illetve a porcukor nélküli káposztás tészta.

EMMI: Csak azinflációval nő az ár

Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségpolitikai Főosztályának vezetője szerint az MKSZ azért támadja a rendelettervezetet, mert korábban túl alacsony áron vállalták a szolgáltatást, és emiatt most nem tudnak megfelelni a egészségesebb ételekről szóló követelményeknek. Mint mondta, azok a közétkeztetők, amelyek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2011-es ajánlása alapján készítik az ételeket, csendben vannak, ugyanis az ajánlás szerint olcsóbban, ugyanannyiért vagy legfeljebb 5-10 százalékkal drágábban biztosítják a szükséges nyersanyagmennyiséget. A főosztályvezető kijelentette, emiatt nem lehet az inflációnál magasabb a menza térítési díja.