Fegyelmezzen vagy kreativitásra neveljen az iskola?
Milyen iskolákat akarunk? Szóljon a kreativitásról és az önálló gondolkodásról,vagy adja meg inkább az alapokat és neveljen szigorú fegyelemmel? Persze ez a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. A legtöbben valószínűleg szívesen látnák mindkettőt egyszerre.
A Pew Research nemzetközi felmérésében 19 különböző országban kérdeztek meg embereket arról, hogy a fegyelmet vagy a kreativitást helyeznék első helyre. A végeredmény nagy kulturális különbségeket jelez az oktatás területén és emellett erősödő politikai polarizációt is mutat. Spanyolország, Hollandia, Németország, Svédország és Kanada közvélekedése egyértelműen az olyan oktatási rendszert preferálja, mely a kreativitásra és az önálló gondolkodásra helyezi a hangsúlyt. A másik oldalon például az Egyesült Királyság áll, ahol a megkérdezettek 51 százaléka az alapokat és a fegyelmet helyezi előtérbe, ami igen hasonló több, kevésbé fejlett országban, például Kenyában és Nigériában mért adathoz, ahol az iskolákkal szemben az elvárás az, hogy erős alapokat adjanak. Az USA, Japán és Ausztrália valahol középen helyezkedik el, ahogy Kína is, ahol egyértelmű az emberek elvárása: mind a két aspektust egyforma erősséggel akarják.
Politikai megosztottság
A kutatás szerint egyes országokban, így például az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban, a címben megfogalmazott kérdésre adott válasz elsősorban politikai beállítottság kérdése. Németországban, Hollandiában és Kanadában viszont a politikai véleménykülönbség a konzervatívok és a liberálisok között nem jelentett egyben merőben más ideákat az iskoláról is.
Van-e mindennek közvetlen hatása az oktatáspolitikára?
Az Eurostat legutóbbi felmérése az Európai Unióban és néhány azon kívüli európai országban az oktatásfinanszírozást és az állami kiadások prioritásait hasonlította össze.
Dánia, Svédország és Izland költ a legtöbbet GDP-arányosan az oktatásra.Finnország, Belgium, Észtország és Lettország szintén sokat fordít rá, az Egyesült Királyság költései az Európai Unió átlagához közelítenek. A számok óriási különbségeket mutatnak: a legtöbbet költők a legkevesebbet költőknél több mint kétszer annyit fektetnek az oktatásba. Mindez nemcsak erőforrások, de politikai döntések kérdése is.
