Megelőzhető a szívinfarktus?

A szívinfarktus olyan esemény, amelyre a legtöbben félelemmel gondolunk, mint olyasmire, ami végzetes és sorsszerű. Holott a legtöbb esetben a szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető, és sok infarktus megelőzhető. A legfontosabb teendő az érelmeszesedés és a szív-érrendszeri kockázati tényezők felmérése és mérséklése. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa nem csak ezeket a kockázati tényezőket mutatta be, de a legfontosabb megelőző vizsgálatokról is beszélt.

A genetika adott, az életmód választható

A szívinfarktus akkor alakul ki, amikor a szívizmot ellátó koszorúér hirtelen elzáródik, leggyakrabban egy megrepedt plakk vagy vérrög miatt. Magyarországon a szívinfarktus ma már jóval kisebb arányban halálos, mint évtizedekkel ezelőtt, de még mindig súlyos esemény.

A legfrissebb hazai adatok szerint az infarktuson átesett betegek kb. 10–15 százaléka hal meg az első 30 napban, ha pedig időben megtörténik a koszorúér megnyitása (katéteres beavatkozás), a túlélés jelentősen javul.

Mindazonáltal természetesen mindent meg kell tenni a kockázat csökkentésért. De vajon mennyiben növeli ezt a kockázatot a genetika és az életmód?

“A genetikának, az öröklődésnek van szerepe a szív- és érrendszert érintő betegségekben, és bár ezen nem tudunk változtatni, de fontos tudnunk a saját lehetőségeinkről. Ha például kiderül, hogy a családban többször előfordult szívinfarktus, ez egy hajlamot feltételez ugyan, de az életmóddal még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet az adottságot” – hangsúlyozza Vaskó doktor.

Az is közismert, hogy a férfiak veszélyeztetettebbek, mint azok a nők, akik még nem érték el a menopauzát.

Ez azonban nem „menti fel” véglegesen a nőket, ugyanis a menopauza után a veszélyeztetettség kiegyenlítődik. Ha egy nő fogamzásgátlót szed, szintén megnő a kockázat mértéke. A legfontosabb, hogy ha valaki tudja magáról, hogy több rizikófaktor is jelen van az életében, rendszeresen szánja rá magát a kivizsgálásra, hogy a megelőző kezelések és az életmódváltás jelentősen csökkenthessék a katasztrófa bekövetkezésének esélyét.

Ezek a legfontosabb szívinfarktust megelőző életmód tanácsok

– Ne dohányozzunk,
– tartsuk kontroll alatt a vérnyomást életmóddal, illetve gyógyszerrel,
– kezeljük a magas koleszterinszintet táplálkozással és szükség esetén gyógyszerrel,
– ellenőrizzük a vércukorszintet és komplexen kezeljük a cukorbetegséget, az inzulinrezisztenciát,
– mozogjunk rendszeresen (heti legalább 150 perc, közepes intenzitású tréninggel),
– táplálkozzunk mediterrán jelleggel vagy a DASH diéta elveit követve: több zöldség, hal, teljes értékű ételek; kevesebb ultrafeldolgozott étel,
– tartsuk meg vagy szerezzük vissza az egészséges testsúlyt,
– aludjunk jól és eleget és kezeljük a tartós stresszt,
– vegyünk részt szűrővizsgálatokon, különösen 40 év felett vagy családi halmozódás esetén.

Milyen vizsgálatokat érdemes elvégeztetni?

Kardiológiai vizsgálat

“Amikor valaki tünet, meglévő rizikófaktor vagy akár a genetikai háttér miatt fordul hozzánk, hogy felmérjük a szív-érrendszer állapotát, a vizit során nem csak alapos kikérdezésre számíthat, de olyan alapvető vizsgálatokra is, mint a vérnyomás- és pulzus mérés, manuális vizsgálatok és nyugalmi EKG. Ezekből már fontos információkhoz juthatunk” – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa.

“Mindig elemezzük a nagylabor vizsgálat értékeit is, hiszen ebből nem csak például a koleszterin- és vércukor értékekről tájékozódhatunk, de a sok szempontból a szervezet mélyén zajló folyamatokra is rálátunk. Mindezek ismeretében dönthetünk arról, milyen további vizsgálatokra lehet még szükség a szívinfarktus kockázatának felméréséhez.”

Az alábbiak jöhetnek szóba:

Szívultrahang

Ez a biztonságos, sugárterheléssel nem járó vizsgálat megmutatja a szív pumpafunkcióját, a billentyűket és a falmozgást. Korábbi károsodás vagy szívelégtelenség jelei is láthatóvá válhatnak ezen a módon.

Carotis (nyaki ér) doppler ultrahang

A nyaki erek vizsgálata egy fájdalommentes és gyors eljárás, amely képes az erekben áramló vér áramlási irányát és sebességét mérni. Az artériás érvizsgálat eredményéből következtetni lehet ezen kívül a többi ér állapotára, valamint a mélyebben fekvő, nehezen vizsgálható koszorúsereknek általános állapotára is.

Terheléses EKG

Különösen mellkasi panaszok esetén lehet fontos a futópadon vagy kerékpáron végzett vizsgálat. A kardiológus azt ellenőrzi, hogy terhelés alatt jelentkezik-e oxigénhiányos eltérés.

24 órás Holter EKG

Ritmuszavarok, időszakos panaszok vizsgálatára alkalmas eljárás, amivel az ún. ST-depressziót is lehet látni és mérni.

Koszorúér CT

Az egyik legfontosabb modern vizsgálat közepes rizikó esetén. Láthatóvá teszi a koszorúerek szűkületeit és az érelmeszesedést.

Szív MR

Részletes szívizomvizsgálat, ami már csak speciális esetekben használatos.

Katéteres koszorúérfestés

Arany standardnak számító eljárás a szűkületek kimutatására, de mivel invazív vizsgálat, ezért általában nem első lépés szűrésre.

Dióhéjban
A szívinfarktus megelőzésére számos lehetőség adódik, még akkor is, ha a családban előfordult már ilyen súlyos esemény. Egyrészt a rizikófaktornak számító betegségek (például magas vérnyomás, érszűkület, cukorbetegség) kezelésére van szükség, másrészt a megfelelő életmód kialakítására. Az állapotfelmérésben és a veszélyeztetettség szintjének megállapításában a kardiológiai kivizsgálás eredményeire lehet támaszkodni.

Vezetőkép forrása: freepik