Féljünk vagy ne a KOSZTÓL?

Szülőként nehéz eldönteni, hogy mi a jó megoldás: óvni mindentől gyermekünket vagy hagyjuk, hogy koszos legyen, és a sárban dagasszon. Sok a vita azzal kapcsolatban – orvosi körökben is – hogy árt-e vagy jót tesz a gyereknek, ha kosz éri. Vagy éppen azzal ártunk, ha szülőként alkoholos kézfertőtlenítővel rohangálunk utána a játszótéren?!

Azt persze mindenki elismeri, hogy a gyereknek át kell esnie kiskorban különböző bakteriális és vírusos fertőzéseken, és ezt a legjobban táplált és gondozott gyerekek sem fogják megúszni. Az első évek kisebb-nagyobb fertőzéseinek leküzdése révén erősödik a gyerek szervezete. Ez az időszak általában az óvodáskor közepe-vége felé lezajlik, hiszen ez az az időszak, mikor „menő” homokot kóstolni és minden színes-szagos dolgot a szájba venni. Ezt követően viszont már egyre ritkábban dönti le a gyerekeket egy-egy betegség a lábukról. A kérdés továbbra is az, hogy mivel teszünk jót? Kérdéseinkre Dr. Piri László orvos válaszolt.

Mint háziorvos, mit gondol: a gyereknek „szüksége” van a koszra?

A fejlődő immunrendszernek szüksége van a mindennapi életben, normál életkörülmények között őt érő szennyeződésre, mert ezek a jelek segítik a fejlődésben, és abban, hogy elérje a felnőttkori teljes sokszínűségét.

Igaz a mondás: „a gyerek szervezetének évi egy kiló koszra van szüksége”?

Nem a mennyiségen, a minőségen van a hangsúly, és a folytonosságon. Kisgyermekkortól kezdve hagyni kell, hogy a kicsik bizonyos szabadságban mozogjanak, hozzáérjenek dolgokhoz, csupasz talppal, és szabadon mászkáljanak a padlón, érintkezve a porral, a fűben kússzanak néha (felügyelettel) – érinztkezve a virágporokkal, stb . A fűszálak a bőrt karcolva elegendő antigén ingerhez juttatják a feljődő immunrendszert.

Mennyire befolyásolja a gyerekek immunrendszerét a szervezetükbe bevitt fertőzés? Vagy inkább felnőtt korban jönnek elő a gondok?

A gondok felnőtt korban jelentkeznek. A gyerekek immunrendszere tanuló üzemmódban van, ezért a különféle allergéningerek még másként hatnak rá. Ilyenkor kell a mozgás, és a megfelelő ingerek összegyűjtése.

A kórokozóktól való félelem csökken a gyerekek számának növekedésével a szülőkben? Netán épp fordítva?

Véleményem szerint egyértelműen csökken, hiszen a szülőknek egyre több tapasztalatuk van, és megértik, a gyerekek nem porcelánból vannak. Kivétel talán, ha valami okból az első gyermekek sokat betegeskednek.

Van olyan, hogy jó vagy ártó kosz?

Minden olyan kosz jó, ami a mindennapi természetes környezetben található, és az emberi bőr saját megtelepedett flórájából tartalmaz kórokozókat. Ilyen az anya bőre. Onnan egyértelmű szükség van a gyermekeknek bakteriális ingerekre.  Rossz kosz minden olyan szennyeződés, ami emberi beavatkozás során jött létre: égéstermékek, szintetikus szerves oldószerek, növényvédőszer maradékok.

Ha már úgy döntöttünk, hogy elég lesz a piszokos játékból, mit használjunk inkább? Jók az alkohol fertőtlenítők vagy maradjunk a víz és szappan kombónál?

Az alkoholos fertőtlenítők olyan környezetben indokoltak, ahol rezisztens kórokozókkal szembesülhetünk, amelyek kiedzőttek a különféle antibiotikumokkal szemben, és súlyos, életet veszélyeztető kórképeket okozhatnak. Otthoni körülmények között kerülendő ezek használata, mert roncsolják a bőr saját, szükséges baktérium-flóráját.

A lényeg pedig az, hogy a gyerekünket úgy tudjuk megvédeni, ha nem zárjuk őket burokba. Persze mindenki másban hisz és minden generáció másban látja a megoldást, de fontos, hogy ne essük át a ló túloldalára.

Ti szülők, mit gondoltok? A széltől is óvjátok a csöppségeket vagy a régi jó „hadd legyen koszos az a gyerek” elven vagytok?