Fogamzásgátlás- és abortusztörténelem
A bécsi Fogamzásgátlás és Abortusz Múzeum hatéves fennállását ünnepli. Jó pár éve várja az iskolás csoportokat, a férfi és nő látogatókat, hogy a sokszor vitatott és tabuszámba menő kérdéseket történelmi távlatba helyezze. Vajon változott-e hozzáállásunk e témákhoz?
A bécsi Fogamzásgátlás és Abortusz Múzeum hatéves fennállását ünnepli. Jó pár éve várja az iskolás csoportokat, a férfi és nő látogatókat, hogy a sokszor vitatott és tabuszámba menő kérdéseket történelmi távlatba helyezze. Vajon változott-e hozzáállásunk e témákhoz?
A közhelyszerű mondás szerint egy nő két dologért tenne meg mindet: azért, hogy legyen gyermeke és azért, hogy ne. Ennek az utóbbinak példái a tárlókban felsorakoztatott eszközök. Kutatók, orvosok, intézetek által adományozott – néhol futurisztikus, néhol kínzóeszközökre is emlékeztető – csipeszek, fogók, hüvelyöblítők mesélnek arról, hogy régóta harcban áll a termékenységgel az emberiség.
A Westbanhof mellett álló, világviszonylatban is egyedülálló múzeum három kiállítótermében a teljes gyűjtemény csak egy részét láthatják az érdeklődők. Christian Fiala nőgyógyász alapította és tartja fenn jótékonysági szervezetek és magánszemélyek adományaiból a több mint 1500 tárgyból álló gyűjteményt, az 1000 linket és könyvet tartalmazó archívumot. Szándékaik szerint, és ezt a múzeum egy munkatársa is megerősítette telefonos érdeklődésünkre, korrekt és tudományos igényű körképet szeretnének adni a fogamzásgátlás és a terhesség megszakítás történetéről. Modellek, dokumentumok, eszközök és múlt század eleji orvosi szoba installációja mellett audiovizuális elemekkel segítik a tájékozódást.
A népességszámot döntően meghatározó élveszületések számának alakulása erősen foglalkoztatja a közvéleményt. Magyarországon a születésszám visszaesése lényegében az 1950-es évek eleje óta tart, amelyet a népességpolitikai intézkedések csak átmenetileg tudták lassítani, illetve megtörni. A teljes termékenységi arányszám értéke utoljára az 1970-es évek közepén haladta meg a 2 főt, azaz már több mint három évtizede kevesebben születnek, mint ami a népesség reprodukálásához szükséges. Ma ez a szám 1,32. (Forrás: KSH)
A természet bölcsessége
Elgondolkodtató múzeumi adat, hogy egy átlagos asszony élete során 15 terhességre hivatott a természet rendje szerint. Ebből 10 szülés következhetne be, és 7 gyermek maradna életben. Minden nap 960 ezer fogantatás történik a világon, melyek 580 ezer esetlen várandóssággal végződnek. Megtudhatjuk továbbá, hogy az Egészségügyi Világszervezet finanszírozásával zajlott az 1970-es, 1980-as években a növényi eredetű, fogamzásgátlást segítő anyagok laboratóriumi tesztelése. E kutatás a növényi eredetű tabletták széleskörű alkalmazását lehetővé tették volna.
A spirált pedig egy bizonyos berlini Dr Gräfenberg fedezte fel egy évszázaddal ezelőtt. Akkor még selyem- és ezüst szálból készítették a fogamzásgátló eszközt. A női termékenység csúcspontjának időpontját, az ovulációt és jelentőségét, valamint magát a ciklikusságot 1930-ban a grazi Hermann Knaus professzor és vele egy időben a japán Kyusaku Ogino professzor írta le.
Dokumentumfilm az erőskezű Mária Teréziáról
A múzeum hatéves történetében egy különleges dokumentumfilm is elemzi az abortuszügy
történelmi távlatait. Susanne Riegler 2012-es filmje, „A császárnő hosszú karja” (Der lange Arm der Kaiserin) a híres uralkodó (nem mellesleg 16 gyermek anyja), Mária Terézia 1768-as, a terhesség megszakítást halálbüntetéssel sújtó törvényéről szól. Az abortusz Ausztriában 1975-től lett legális.
Nálunk csökkent az abortuszok száma
Idén 11 százalékkal csökkent a terhesség megszakítások száma hazánkban, de még mindig sokan magyarázzák döntésüket a jövedelmi helyzettel. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2010-ben több mint 39 ezer terhességet szakítottak meg a szülők válsághelyzetére – anyagi nehézségek, családi állapot, apa hiánya, az anyának már több gyermeke van, és nem kíván újabb terhességet, vagy túl fiatal gyermeke felneveléséhez – hivatkozva, ami az összes abortusz 97%-át jelentette.
Élénk a diákok érdeklődése
Iskoláscsoportok látogatását is várja a kiállítás. Tájékoztatásuk szerint szívesen vesznek tanár kísérőt, de javasolják, hogy hagyják a diákokatönállóan is a tárlók között bolyongani, és ismerkedni a művelődéstörténet e vetületével. A kisebbeknek rövidfilm segítségével adnak betekintést a fogamzásgátlás történetébe, a nagyobbakat pedig kérdésfeltevésre buzdítják.
A múzeumpedagógus szerint: „Nincs rossz vagy zavarba ejtő kérdés, minden megközelítésre nyitottak vagyunk. Különleges érdeklődést mutat, hogy a másfél órás tárlatvezetés a tanulók kérésére rendre meghosszabbodik.” Azok, akik érdeklődnek a téma orvos- és művelődéstörténeti hátteréről, és nem tudnak Bécsig utazni, a múzeum honlapján virtuális sétát tehetnek. Hazafelé tartva pedig ki-ki megfogalmazhatja saját kérdéseit. Egy biztos: a múzeum alapítói helyesen döntöttek, hogy egy ma is jellemző “legyen gyerekem, ne legyen gyerekem?” dinamikára ismeretterjesztő igénnyel próbálnak válaszolni.
