Futurisztikus kezelések meddőség ellen

A meddőség terápiája akkor vett hatalmas lendületet, amikor 1978-ban megszületett az első lombikbébi. Az utóbbi harminc évben az IVF (in vitro fertilizáció) orvosi szenzációból mindennapos gyakorlattá vált, babák ezrei születnek viágszerte mesterséges megtermékenyítéssel.

A tudomány fejlődése azonban itt nem állt meg, azóta is születnek új módszerek, technikák, amelyeknek egy részét már ma is használnak az orvosi gyakorlatban, más részük még kipróbálás, fejlesztés alatt áll. Melyek ezek?

Ha nincs elég spermium

Az ICSI (intracitoplazmatikus spermium injekció ) nagyon hasonlít a „sima” lombikhoz, amennyiben petesejtérlelő hormonkezelést követően petesejteket nyernek a női szervezetből, amelyeket aztán lombikban megtermékenyítenek, majd a megtermékenyített embriót visszaültetik a méhbe.

Az ICSI annyival tud többet, hogy a megtermékenyítés során a spermiumokat és a petesejtet nem csak „összeeresztik” egy lombikban, hanem a spermiumot célzott injekcióval bejuttatják a petesejt belsejébe. Ennek az az előnye, hogy az biztosan odajut, vagyis nincs szükség hozzá rengeteg, megfelelően mozgásképes spermiumra, elég egy is.

Ez a módszer azokban az esetekben hatalmas segítség, amikor a meddőség hátterében részben vagy teljesen a spermiumszám csökkenése áll. Ha a „hagyományos” úton nyert ondóban még ehhez is túl kevés a spermiumszám, akkor is van megoldás, az urológusok ugyanis olyan módszereket fejlesztettek ki, amivel a herékből (TESE) vagy a mellékheréből (MESA) is tudnak spermiumokat nyerni. Mindkettő mikrosebészeti eljárás, ugyanakkor viszonylag egyszerűen kivitelezhető, akár járóbetegként is.