Genetikai magánügy lesz az űrhajós ikerkísérlet?

Egyedülálló kísérletbe kezdett a NASA, melyben egy ikerpár egyik tagja űrutazáson vesz részt, míg másikuk a Földön marad – adta hírül a Nature magazin. Kár lenne, ha az eredményeket genetikai adatvédelmi okokból végül nem lehetne közölni.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
egészség és lélek
2015. április 12. Paulik András

Egyedülálló kísérletbe kezdett a NASA, melyben egy ikerpár egyik tagja űrutazáson vesz részt, míg másikuk a Földön marad – adta hírül a Nature magazin. Kár lenne, ha az eredményeket genetikai adatvédelmi okokból végül nem lehetne közölni.


Amikor Scott Kelly, a NASA űrhajósa március 28-án elhagyta a bolygót, hogy megkezdje a Nemzetközi Űrállomáson töltendő egyéves küldetését, egyúttal egy mindeddig példa nélkül álló tudományos kísérletet is útjára indított. A tanulmány, mint eddig megannyi, az űrrepülés során végbemenő biológiai változásokat kívánja nyomon követni. Nem a célkitűzés tehát az, ami újszerű, hanem a módszer.

Ikertestvér a Földön

Ezúttal ugyanis a kutatók egyidejűleg fognak genomikai, molekuláris, élettani és egyéb adatokat gyűjteni az űrutazáson részt vevő Scott Kellytől, valamint a Földön maradó egypetéjű ikerpárjától, a nyugalmazott űrhajós Mark Kellytől. A kettejük közti különbségekből azt próbálják majd kiolvasni, miként birkózik meg a szervezet az extrém körülményekkel.

A vállalkozásban ugyanakkor rejtőzik némi beépített rizikó: lehetséges, hogy a másfélmillió dollárt felemésztő projekt eredményei sosem fognak napvilágot látni. A kutatás részeként a Kelly ikerpár teljes genomját megszekvenálják, és ha olyan érzékeny orvosi információt találnak benne – például betegségek iránti hajlamra utalót –, amit a fivérek nem akarnak a külvilággal megosztani, az adatok közlése akár kútba is eshet. „Annyira új vizekre evezünk, hogy nem láthatjuk előre, mi fog ebből kisülni” – ismerte el Craig Kundrot, a NASA humán kutatóprogramjának helyettes vezetője.
Várható tudományos haszon

Pedig a mostani ikertanulmányból elvileg használhatóbb eredmények születhetnek, mint a John Glenn asztronautával végzett híres kísérletből. Glenn először 1962-ben keringett egy ideig a Föld körül, majd 36 évvel később, 77 évesen űrsiklóval megismételte a kalandot. Ám korosodó szervezetének tanulmányozásából nem derült ki sokkal okosabb annál, mint hogy még idősen is képes volt megbirkózni a stresszel.