Gyakrabban szűrik majd a csecsemőket

E hónap végén zárul le az a hároméves uniós program, amelynek célja a kora gyermekkori szűrővizsgálatok hatékonyabbá tétele volt, annak érdekében, hogy minél több gyermek esetében és minél korábbi életszakaszban észrevegyék a fejlődési rendellenességeket – tudta meg lapunk.

Czeizel Barbara, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ vezetője szerint a program óriási előrelépést jelent, ugyanakkor égető szükség lenne a fejlődésükben eltérő csecsemők, kisgyermekek és családjaikat ellátó gyógypedagógusok létszámának növelésére, kompetenciáik fejlesztésére, hiszen a korszerű szűrésnek köszönhetően megtöbbszöröződhet a fejlesztést igénylő gyerekek száma. A szaktárca már megkezdte a kapacitások felmérését.

A korábbi három alkalom helyett a most kidolgozott új csecsemőszűrési módszernek köszönhetően a jövőben hatszor végez majd szűrést a védőnő a baba egyéves koráig. A program már tavasszal elindul – tudta meg lapunk Czeizel Barbarától, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ vezetőjétől. A szakember kifejtette: a TÁMOP 6.1.4 néven futó, közismert nevén kora gyermekkori program során a szakértők olyan programot dolgoztak ki, amellyel a korábbiaknál jóval hatékonyabb lesz majd a fejlődés minőségi és mennyiségi eltéréseinek kiszűrése a csecsemőknél, hogy a gyermek fejlesztése és a család segítése minél korábbi életszakaszban megkezdődhessen.

Czeizel Barbara kifejtette: a védőnők kötelező képzésen vettek részt, amelyben megismertették őket az új módszerrel, míg a házi orvosok önkéntes alapon vehettek részt a képzésen. A program része a szülői kompetenciák fejlesztése is, hiszen létfontosságú, hogy az anya és az apa is tisztában legyen azzal, mit mikor kell figyelnie, mik azok a jelek, amelyek aggodalomra adnak okot, s melyek nem. A szülők ezért egy korszerű, minden fejlődési területre kiterjedő útmutatót kapnak majd a védőnőktől, így tudni fogják, miről kell beszámolniuk a szakembereknek. Hozzátette: korábban igen esetleges volt, hogy melyik gyermek jutott el a szakellátásba, és melyik kicsi maradt ellátás nélkül, ez nem kis mértékben a szülő tájékozottságán, kitartásán és utánajárásán múlott.

A statisztikai adatok jól jellemzik a hiányosságokat. Czeizel Barbara szerint jelenleg megközelítőleg 3500, 0–5 éves gyermek korai fejlesztése zajlik, miközben az általános iskolák első osztályosai között évről évre körülbelül ötezer sajátos nevelési igényű gyermek van. Ez azt jelenti, hogy minden évben körülbelül ötezer olyan csecsemő születik, aki korai fejlesztésre szorul, ám közülük jelenleg csak pár száz gyermeket kezdnek el időben kezelni. Ha mindenki bekerülne a rendszerbe, akkor – évfolyamonként átlagosan ötezer fővel számolva – mintegy 25 ezer gyermek korai fejlesztése zajlana, szemben a valós, 3500 fős létszámmal.

(Illusztrációs fotó: családháló.hu – Ancsin Gábor)