Családháló

Kezdőoldal Egészség és lélek Ha sárkányhimlőnek hívnák, többen oltatnának?

Ha sárkányhimlőnek hívnák, többen oltatnának?

Poénból, de felmerült ez a költői kérdés is azon a sajtótájékoztatón, aminek apropója egy kevésbé vicces adat volt: az Országos Epidemológiai Központ friss jelentése szerint 2016. első negyedévében több mint 13 ezer bárányhimlős beteget regisztráltak. A súlyosan ragályos betegség fertőzési aránya az egy háztartásban élők között 87, a kórházi osztályon pedig 70 százalék.

Írta: Vajda Boglárka,

Poénból, de felmerült ez a költői kérdés is azon a sajtótájékoztatón, aminek apropója egy kevésbé vicces adat volt: az Országos Epidemológiai Központ friss jelentése szerint 2016. első negyedévében több mint 13 ezer bárányhimlős beteget regisztráltak. A súlyosan ragályos betegség fertőzési aránya az egy háztartásban élők között 87, a kórházi osztályon pedig 70 százalék.


Sok szülő továbbra is azon az állásponton van, hogy a gyerek igenis essen túl a bárányhimlőn, így egy életre védett lesz, mások azzal érvelnek, hogy ez az ártatlannak hitt betegség tüdőgyulladáshoz és agyvelőgyulladáshoz is vezethet.
 
Korábban már írtunk a betegséggel kapcsolatos elterjedt tévhitekről, ezt itt olvashatja el.  A beteg gyerek gyógyszerezésével kapcsolatos tényleg fontos tudnivalókat pedig itt találja, a lényeg, hogy aszpirint bárányhimlősnek soha!!!
 
 
Tájékozatlanság és bizalmatlanság
 
Az sajnos téves meggyőződés, hogy a bárányhimlőn átesettek egy életre védetté válnak, lehetséges ugyanis második fertőzés is, ha az első esetleg nagyon korán vagy csak nagyon enyhe formában zajlott le. Éppen ezért nagy felelőtlenség egy fertőzött gyereket csak azért összezárni egy egészségessel, hogy utóbbi ne felnőttként kapja majd el a betegséget.
„Igaz, hogy a legjobban az jár, aki pár kiütéssel, komoly fájdalom, viszketés és láz nélkül esik át a betegségen, de erre nincs garancia. Gyakori tévhit például, hogy a felnőtteket nem veszélyezteti a bárányhimlő, pedig bárki megfertőződhet, akinél gyermekkorban nem alakult ki immunitás a betegséggel szemben. A második vagy harmadik családtag fertőzése ráadásul sokszor súlyosabb lefolyású, és tüdőgyulladáshoz vagy agyvelőgyulladáshoz is vezethet. A várandós kismamák ráadásul fokozottan veszélyeztetettek, hiszen a bárányhimlő magzatkárosító hatása a terhesség első trimeszterében a legnagyobb (21 százalék az esélye)” – figyelmeztetett Dr. Király Balázs gyermekorvos, aki szerint bevett szokás az is, hogy egy oltást adatnak a javasolt kettő helyett, mondván, a gyerek talán így még elkapja a betegséget, de csak az enyhébb formában, és legalább egy életre védett marad.
 
Ezzel csak az a gond, hogy az oltás utáni bárányhimlőt néha nehéz felismerni, vagyis lehet, hogy pár pöttyre rávágjuk, hogy az, megnyugszunk, aztán kiderül, hogy az valami más…
 
Továbbra is meghatározza a szülők hozzáállását a vakcinák mellékhatásaitól való félelem, pedig az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) hangsúlyozza, hogy az oltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul kisebbek és ritkábbak, mint maguk a fertőző betegségek és azok szövődményei.
 
„A szülői aggodalmak forrása gyakran az a tévhit, hogy a vakcinák élő vírust tartalmaznak, és a védeni kívánt szerven fejtik ki a hatásukat. Pedig az oltások az adott vírusnak csak a legyengített változatát vagy egy kórokozóhoz hasonlító anyagot tartalmaznak, amely képes megtanítani az immunrendszert a védekezésre” – magyarázta Dr. Király Balázs.
 
 
Nem ártalmatlan betegség
 
Hiszen még a teljesen egészséges gyerekek szervezetében is szövődményeket okozhat. Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályán 1993 februárja és 2009 áprilisa között a bárányhimlő szövődményeivel kezelt 98 gyermek 76 százaléka korábban teljesen egészséges volt. A betegség tehát nemcsak a legyengült immunrendszerű gyermekekre veszélyes.
 
A viszketés okozta vakaródzás következtében gennykeltő baktériumokkal másodlagos fertőzések alakulhatnak ki. Ritka, de komoly szövődmény az agyhártyagyulladás, ami két típusban jelenik meg. Az enyhébb forma a kisagyra lokalizálódik, járászavarral, remegéssel, nystagmussal (szemtekerezgés) jár, és utótünetek nélkül gyógyul.
 
Jóval veszélyesebb azonban a teljes agyvelőgyulladás, ami súlyos maradandó károsodást okozhat. Kevésbé gyakori szövődmény lehet a tüdőgyulladás, a vesegyulladás, és a középfülgyulladás. Ezeket az eseteket antibiotikumokkal kell kezelni, de mivel nem lehet előre tudni, hogy melyik gyermeknél lesz súlyos lefolyású, komoly következményekkel járó a fertőzés, érdemes a megelőzést választani.
 

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
Kismamaként újra az iskolapadba!

Új szakmát kitanulni sohasem késő. A lifelong learning, azaz az egész életen át tartó tanulás fogalma ma már elfogadott, hiszen...

Close