Így játszanak a gyerekek: a 6 legfontosabb állomás
A játék akkor is a legjobb fejlesztő eszköz, amikor nem a modern értelemben vett, zenélő-beszélő fejlesztő játékról van szó. Milyen játéktevékenységek vannak, melyek nélkülözhetetlenek a kicsik fejlődéséhez?

Fotó: Családháló
A játéktevékenységek tipológiája Milderd Parten amerikai szociológus nevéhez fűződik, aki 1929-ben figyelte meg, hogy az óvodások (2 és 5 év közöttiek) hogyan játszanak. A különböző játéktevékenységek rengeteg képességet fejlesztenek, a kommunikációtól a fantázián át a kooperációig és versengésig, és minél idősebb egy gyerek, annál valószínűbb, hogy bizonyos tevékenységek előtérbe kerülnek (például már nem egymás mellett, hanem egymással játszanak). Nem lehet azonban azt mondani, hogy az egyik játéktevékenység “jobb” mint a másik, hiszen mindegyiknek megvan a maga szerepe, helye a kisgyermekek fejlődésében.
Lássuk tehát, milyen játéktevékenységekben vehet rész a kicsi!
A teljesen szabad játék tulajdonképpen nem is igazi játék (legalábbis felnőtt szemmel nézve), hiszen a kisgyerek egy helyben van, teljesen véletlenszerűnek tűnő mozdulatokat tesz, és inkább csak megfigyeli a környezetét. Ez azonban nagyon fontos a fejlődés szempontjából, hiszen nemcsak az őt körülvevő világot tanulmányozza, de azt is, hogy az ő saját teste hogyan működik. Ez a típusú játék lehet a legjellemzőbb a kisbabákra.
Később megjelenik az egyéni vagy magányos játék, amikor a gyerek csak az előtte álló feladatra koncentrál, nem figyel arra, mit csinálnak a többiek – nem is igazán érdekli ez. A magányos játék segíti az önálló gondolkodást, a problémamegoldást, a kreativitás fejlődését, különböző érzelmek megélését. Ha egy gyerek egyedül játszik, egyáltalán nem jelenti azt, hogy antiszociális! Ez egy teljesen normális, nagyon fontos állomása a fejlődésnek, mely a 1-2 évesekre nagyon jellemző, de később sem tűnik el, amikor a gyerek más másokkal együtt is szívesen játszik.
A bejegyzés itt folytatódik.