Így kezeld a bölcsődei, óvodai beszoktatás nehézségeit!
Eljött az ősz, elindult az óvoda és sok kisgyerek most ismerkedik a bölcsődével, családi napközivel. A gyerekek és a szülők életében is nagy változás ez. Döbör Ágota pszichológus, családterapeuta számára két kisgyermekes édesanyaként ismerősek a beszoktatással kapcsolatos aggodalmak, nehézségek. A következőkben ő segíti néhány hasznos információval a zökkenőmentes beszoktatást.
Eljött az ősz, elindult az óvoda és sok kisgyerek most ismerkedik a bölcsődével, családi napközivel. A gyerekek és a szülők életében is nagy változás ez. Döbör Ágota pszichológus, családterapeuta számára két kisgyermekes édesanyaként ismerősek a beszoktatással kapcsolatos aggodalmak, nehézségek. A következőkben ő segíti néhány hasznos információval a zökkenőmentes beszoktatást.
Kezdjük azzal, hogy nem csak a gyerek szokik be, hanem a szülő is. Gondoljunk bele: az anyuka is megtanulja a szabályokat, a „rendet”, a szokásokat. Átalakul a család napirendje, új feladatok jelennek meg. Emellett az érzelmek is fontosak. Az anyának – bár örömmel is várja az intézménybe kerülést – nehéz érzés lehet megválni a picitől. És ez a beszoktatás szempontjából egy kulcsfontosságú érzés. Alapvető ugyanis, hogy ha az anya szorong, ha nehezen hagyja ott gyermekét, ha nem bízik a pedagógusokban, akkor ezt a szorongást a gyerek is megérzi. Nem tudja megfogalmazni, mi a baj, csak egyszerűen nem érzi ott magát biztonságban.
Ezért tehát nagyon fontos, hogy olyan intézményt válasszunk, amit valóban jónak tartunk a gyermekünknek, ahol megbízunk a pedagógusokban, ahol meg tudjuk beszélni esetleges dilemmáinkat. A gyerekeket gondozó pedagógusok a szövetségeseink, a célunk közös (jó esetben): a gyerek egy biztonságot nyújtó, jó hangulatú közösségben töltse el napjait. Könnyebb a dolga a szülőnek és a pedagógusnak, ha kisebb csoportról, családi napköziről vagy magánóvodáról van szó, de az alapelvek működnek a sajnos sokszor túlterhelt állami óvodákban is.
Bíztassuk a kicsit, hogy jó helyre kerül
Ha az intézményben megbízik a szülő és a pedagógussal jó a kapcsolat, akkor jön a következő pont: a tálalás. Nem mindegy, hogyan állítja be a család az ovit, bölcsit a gyereknek (ez egyébként vonatkozik min-den más változásra is, pl. költözés, kórhá-zi tartózkodás stb). Ha azt sugallja a szülő, hogy ez egy jó hely, tele gyerekekkel, já-tékokkal, programokkal, és kedves, meg-bízható pedagógusokkal – és persze ezt hitelesen, vagyis szíve mélyéről, őszintén mondja –, akkor a gyerek bátrabban, magabiztosabban és nagyobb örömmel indul neki. Ugyanakkor elismerhető a gyerek szomorúsága is, hisz sokszor érezheti, hogy a világon a legjobb otthon, anyával lenni.
A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!