Így válasszon szülészorvost

Kell-e egyáltalán orvost választani a terhességhez, szüléshez? Sokak szerint fölösleges, sokan viszont ragaszkodnak hozzá. Most azoknak próbálunk meg segíteni, akik az utóbbi csoporthoz tartoznak.

Bár a gyereket – többnyire – mi szüljük meg, ahhoz,  hogy ez viszonylag jó élmény legyen, fontos, hogy olyan orvost válasszunk, akinek az elképzelései nem különböznek gyökeresen a mienktől. Ebben a cikkben a szülésélmény alatt most nem feltétlenül azt értjük, hogy szagos gyertya meg lágy zene, és persze a leírtak nem vonatkoznak a vészhelyzetekre.

De az napnál világosabb, hogy nem létezik a tökéletes, mindenki számára üdvözítő orvos. Az, hogy nekünk milyen is a jó szülész, a szakmai felkészültségen kívül legalább annyira függ attól is, hogy mi pontosan mit várunk a szülésünktől. Mi az, ami biztonságérzetet ad, mi az, amit nagyon fontosnak tartunk, és mi az, amit nem annyira.

Ezek a dolgok igen különbözőek lehetnek. Van olyan porontyos anyuka, aki a háborítatlan szülést tartotta fontosnak, erre készült minden terhessége alatt végig, és hajlandó volt az elsővel a nyolcadik hónapban is orvost váltani, mert úgy érezte, aki addig gondozta, nem méltányolta az ő szempontjait.

És van közöttünk olyan is, aki azt mondta, ő akkor érzi magát biztonságban, ha tudja, hogy minden, de tényleg minden elképzelhető vészhelyzet elhárítására képes helyen szül, mert nem bírná elviselni a tudatot, hogy ha bármi gáz van, a gyereket mentővel vigyék át egy kiemelt centrumba, ezzel okozva akármekkora időveszteséget. Viszont nem érdekli a dúla, a fürdőkád, meg az illóolajos masszázs.

Mindketten utólag is elégedettek a választásukkal, azt kapták a szüléseiktől, amit vártak, egészséges gyerekeik vannak, komplikációmentes szülések után. Szerencsések? Nyilván. De azt nem szabad elfelejteni, hogy egyre szaporodik azon nézet híveinek száma, hogy a normál, nem vészhelyzeti szülést elősegíti az, ha az anya biztonságban és komfortosan érzi magát.

Úgyhogy körbekérdeztünk a porontyos anyukák között, ki mit tanácsolna, hogyan kell szülészorvost választani. Mivel mi is nagyon különbözőek vagyunk, ne lepődjenek meg, ha esetleg egymásnak ellentmondó dolgokat írtunk le.

Önnek mi a fontos, és ehhez milyen  helyszín és szülés passzol

Ez tulajdonképpen egy nulladik pont, amiben mindannyian egyetértünk. Először mindenkinek magának kell eldöntenie, számára mi a legfontosabb, mi nem fontos. És bár érdemes mások véleményét, tapasztalatait is meghallgatni, nem érdemes olyanba belemenni, ami minket rossz érzéssel tölt el.

Hiába hajtogatják az ismerősök, hogy csomóponti kórházban kell szülni, ha önt a hideg rázza a gondolattól is, hogy egy ilyen futószalagos, nagyüzemi babagyárba menjen. Ha úgy érzi, ez nem önnek való (és nem veszélyeztetett terhes), ne menjen ilyen helyre.

És fordítva: akármennyien is győzködik arról, hogy a fürdőkádas, a gyereket akármeddig az anyánálhagyós, szuperalternatív szülészetnél szebb életekezdetet nem is tudna biztosítani a bébinek, ne válasszon ilyen helyet, ha tudja, hogy önnek fontosabb a tudat, hogy a csecsemőintenzív a házon belül van.

Egyikünk sem szült otthon, de ha valaki mélyen azt érzi, hogy számára ez az igazi út, és nincs orvosi ellenjavaslat, akkor ne hagyja, hogy bűntudatot keltsenek önben emiatt. Akkor szüljön otthon.

Orvost vagy intézményt válasszunk először?

Nem is olyan egyszerű kérdés. A legtöbben úgy szülünk, hogy az intézmény lehetőleg ne legyen lehetetlenül messze. Tehát valamilyen szinten először legtöbbször kórházat választunk. Aztán jön az orvos.

Alapszabályok

1. Soha nincs túl késő orvost váltani. Többen is döntöttünk így a terhesség végén, és nem bántunk meg. A csúcstartó a szülés előtt egy héttel cserélt, de több nyolcadik hónapi váltás is volt a csapatban. És olyan is, aki egy terhesség során három orvost is végigpróbált, mire meglett az igazi. Ez a mi testünk, a mi gyerekünk, a mi szülésünk. Senki másnak nem tartozunk felelősséggel, csak saját magunknak és a gyereknek. Senki ne érezze úgy, hogy azért, mert már hét hónapja jár valakihez, aki tulajdonképpen nem nagyon jön be neki, nála is kell szülni. Nem kell. Ez is egy olyan helyzet, ahol, ha mi nem állunk ki magunkért, más nem fog helyettünk.

És fontos, ugyanaz az orvos is megváltozhat! Van köztünk olyan, aki elsőre nagyon elégedett volt, aztán a második terhességénél nagyon nem. És bár végig azt érezte, ez most nem az igazi, mégis kitartott. Utólag viszont már sajnálja.

2. Soha (vagy többször már) nem választanánk olyan orvost, aki

• nem magánrendelőben pénzt kér a vizsgálatokért. Sokan adtunk, magunktól, utólag, időnként. De az nem oké, ha valaki előre beközli, hogy minden vizsgálat 10 ezer forint. Az ilyenért eljárunk magánrendelére, ahol nem kell órákat várni, ahol megkínálnak egy teával, és szép színes magazinokat olvashatunk várakozás közben. Amikor a kórházba megyünk vizsgálatra, elvárjuk azt, hogy az orvos akkor is maximálisan figyeljen oda és legyen gondos, ha nem tudhatja, hogy a végén kap-e borítékot.
• így aztán olyannál sem szülnénk, aki előre közli a szülés tarifáját. Szerencsés, aki abban a helyzetben van, hogy adni tud, de legyen ez a szülő nő és a férje ügye. A legtöbben úgyis adnak, és a legtöbben, ha elégedettek, úgyis a lehetőségeik szerint igyekeznek bőkezűen adni. Aki előre tarifát mond, azt messzire kerüljék el. Akkor is, ha háromszázan esküdtek meg rá, hogy aztán a Csicseriborsó doktornál jobb szülész az egész megyében nincs. A mi véleményünk szerint viszont Csicseriborsó doktor, aki előre szól, hogy nála a szülés 2 kiló, egy felfuvalkodott hólyag, akit nem tartunk valami sokra. Cs. doktor leszarja az orvosi etikát, és adott esetben pont így fog leszarni minket is.
• Aki a magánrendelésén nem adja a maximumot. Ha már van kiírt tarifa, méghozzá nem is kevés, akkor ezért odafigyelést és empátiát szeretnénk. A fodrászt is lecseréljük, ha azt látjuk, hogy tojik arra, mit szeretnénk. Ha mindig túl sokat kell várni az orvosra, ha nem érdekli, velünk mi van, ha elfelejt vizsgálatokat, akkor valószínűleg nem jó helyen járunk.

3. Ha az orvos nem figyel oda, ha soha nem elérhető, meneküljön! Sok oka lehet annak, ha az orvos nem figyel ránk eléggé. Lehetnek neki is magánéleti gondjai, lehet, hogy túl sokat vállalt, lehet, hogy valamiért nem akart nekünk nemet mondani. De ez nem a mi bajunk. Az viszont annál inkább, ha az oda nem figyelés miatt valami gond lesz.