Így védd meg a gyermeked a molesztálástól

Sajnálatos módon nem egyszer hallunk olyan esetről, amikor kisgyermeket használnak ki betegelméjű felnőttek. A legmegdöbbentőbb talán az, amikor megtudjuk: az elkövető az ismerősünk. Nemrég egy tanárról derült ki, hogy húsz éven keresztül molesztálta tanítványait? Hogy fordulhat ez elő? Úgy, hogy a szülők nem veszik észre az intő jeleket, a gyerek szégyenében hallgat, aki meg sejt valamit az elfordítja a fejét.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
egészség és lélek
2016. március 24. Csontos Dóra

Sajnálatos módon nem egyszer hallunk olyan esetről, amikor kisgyermeket használnak ki betegelméjű felnőttek. A legmegdöbbentőbb talán az, amikor megtudjuk: az elkövető az ismerősünk. Nemrég egy tanárról derült ki, hogy húsz éven keresztül molesztálta tanítványait? Hogy fordulhat ez elő? Úgy, hogy a szülők nem veszik észre az intő jeleket, a gyerek szégyenében hallgat, aki meg sejt valamit az elfordítja a fejét.


Az Éva magazin gyűjtését követve végig megyünk azokon az intő jeleken, amire érdemes minden szülőnek, rokonnak, barátnak, tanárnak, egyszóval mindenkinek odafigyelnie. Sajnálatos tény, hogy az erőszakoskodók általában az ismeretségi körünkben élő családtagok, barátok közül kerülnek ki. Nem szabad hagynunk, hogy a gyermekünk erőszak áldozata legyen, de azt is fontos magunkban tudatosítanunk, hogy a bántalmazás nemcsak fizikai lehet, hanem verbális és lelki is.

A bántalmazott szülő gyermeke potenciális áldozat?

Az Európai Unió alapjogi ügynöksége, az Agency for Fundamental Rights (FRA) nevű szervezet 2013-ban reprezentatív kutatást készített, melyben azt vizsgálták, hány nő élt át valamilyen bántalmazási formát 15 éves kora előtt. A felnőtt magyar nők öt százaléka számolt be ilyen traumáról. Ez azt jelenti, hogy több tízezer lánygyerek válik áldozattá, akik felnőttként sem tudnak kilépni ebből a szerepből. A kutatás sajnos a férfi áldozatoka nem vizsgálta, de egy családban az apuka mentális állapota sem elhanyagolható. Azok, akik a traumáikat nem tudják feldolgozni sokszor viszik magukkal a korábban látott családi mintát, ami ugyanolyan katasztrófához vezet.

Regős Judit, szociálpolitikus szerint a bántalmazás sok esetben megelőzhető volna. Mindenekelőtt a szülőknek kell tisztában lenniük a rizikófaktorokkal. Ezek közé tartozik az is, ha gyerekkorában maga a szülő is bántalmazott volt, még ha ez „csak” annyiban nyilvánult is meg, hogy nem álltak ki mellette a szülei vagy lekicsinyelték őt. Ilyenkor a gyerek azt tanulja meg, hogy nincs kihez fordulnia. Aki ezt a biztonságot gyerekkorában nem kapja meg a szüleitől, az nagyobb valószínűséggel alakít ki a későbbi életében függő kapcsolatot, amelyben alárendelt lesz és megalázást, bántalmazást kell elszenvednie. Ez ellen lehet védekezni! Az a szülő, aki már felismerte, hogy gyerekkorában bántalmazták, sokat tehet azért, hogy megelőzze a gyereke áldozattá válását – fejti ki a szakember.

Az a gyerek, aki érzelmileg nem kap eleget, könnyen áldozattá válik. Szülőnek lenni nagyon megterhelő. Állandó adás, adás, adás. mondja Regős Judit. – De aki nem tud töltekezni, az hogyan adjon?” A szülőnek magára is oda kell figyelnie, hogy a gyermek azt érezze, hogy van egy odafigyelő, érdeklődő, türelmes anyukáját, akinek bármikor, nyugodt szívvel elmondhatja a problémáját.

A fehérneműszabály

A család leginkább a szeretetteli, bizalmas légkör megteremtésével és a gyerek szintjének megfelelő, de nyílt, tabuk nélküli kommunikációval védheti meg a gyermeküket. Éreztessük vele, hogy nyugodtan beszélhet bármiről, még akkor is, ha furának, vagy rossznak tartja azt, amit el akar mondani, persze ne erőltessük, mert ezzel meg már a fordítottját érhetjük el. Ne sokkoljuk a gyereket, ne meséljünk horrortörténeteket, és olyat se mondjunk, hogy vannak pedofilok, akik gyermekekre vadásznak. Nem egy olyan esetről, hallottunk, amikor a gyerek azt állította valakiről, hogy molesztálta, de utólag kiderült, hogy ez nem igaz, mert a gyermek magával a fogalommal sem volt tisztában csak azt hallotta a szülőktől, hogy ez rossz és elítélendő.

Próbáljunk az ő szintjüknek megfelelőlen viselkedni és beszélgetni. Magyarázzuk el, illetve mutassuk meg nekik azt a videót, amit a Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület készített. A fehérneműszabály lényege a következő: „A gyerekeket meg kell tanítani arra, hogy a testük felett csak ők rendelkezhetnek, és senki sem érintheti meg őket az engedélyük nélkül. Ha kiskorától fogva nyíltan beszélgetünk a gyerekkel a szexualitásról és az intim testrészekről (a fejlettségének, korának megfelelő megnevezéseket és szavakat használva), segítünk neki abban, hogy megértse, mit szabad és mit nem. Joga van visszautasítani akár a puszit, akár az érintést, még a saját szüleitől, szeretteitől is. Meg kell tanulnia azonnal és határozottan nemet mondani bármilyen, szerinte nem helyénvaló érintésre, kilépni az ilyen helyzetből és rögtön szólni egy felnőttnek.

Meg kell tanítanunk a gyerekünknek, hogyan mondhat nemet! A fehérneműszabályről bővebben itt írtunk.

Hinni a gyereknek!!!!

Ez a legfontosabb alapszabály és persze az, hogy figyeljünk rá. Ha gyermek viselkedése hirtelen megváltozik: túlságosan zárkózott lesz vagy épp ellenkezőleg nagyon el kezd ragaszkodni valakihez. Gyanús lehet, ha nem szívesen megy majd közösségbe vagy vesz részt annak a társaságában, akiében korábban igen. Soha ne legyünk számonkérőek, és ne adjunk semmit a gyermek szájába. Kérdezzük meg, hogy mi a baj, mindeközben bíztassuk arra, hogy bátran beszéljen nekünk az érzéseiről, hiszen nincs olyan, hogy valami tabu lenne egy családban. A beszélgetés ne legyen vallatás! Egy jó szülőnek ismernie kell a gyermekét, és látnia kell, ha valami nem stimmel. Bántalmazásra utaló jel, ha a gyerek fehérneműjével valami nincs rendben. Minden anya, aki bepakolja a mosást, rátekint a gyerek bugyijára: a furcsa folt intő jel!

Figyeljünk fel a gyerek beszámolóiból a szokatlan információkra. Ha például azt mondja, „ma itt volt Józsi bácsi és büdi volt”. Miért került olyan közel hozzá, hogy érezze a szagát? Egy másik tipikus példa, ha arra panaszkodik, hogy apa barátja túl sokat csikizte, pedig kérte, hogy ne tegye – mondja Regős Judit szociálpolitikus, gyereknevelési tanácsadó, a Szülők Háza Konzultáció Központ alapítója, aki hangsúlyozza: ne hessegessük el az ilyen beszámolókat azzal, hogy: „Á, nem akart Józsi bácsi semmi rosszat!” Mindig hinni kell a gyereknek, és utána kell járni, mi történt. Lehet, hogy Józsi bácsi nem csinált semmi rosszat, de a gyereket mégis zavarta valami – amit meg kell beszélni Józsi bácsival is.

Hová fordulhatunk, ha baj van?

  • Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület: bántalmazott nők és gyerekek segélyvonala: +36-80-505-101 (este 6 és 10 között)
  • Patent Egyesület (patent.org.hu): szerda 16–18 óra: +36-70-252-5254, csütörtök 10–12 óra: +36-70-277-6522
  • Szülők Háza: 1118 Budapest, Rétköz u. 7. (Gazdagréti lakótelep, Eleven Center 1. emelet – P2 szint), telefon: +36-1-246-0880
  • Eszter Alapítvány: telefon: +36-1-466-9872 (üzenetrögzítővel)

(via)