Jo Frost: A hiszti mindenhol ugyanolyan

Több mint két évtizeden át dolgozott dadusként Jo Frost, akinek, bár nincsen saját gyereke, mégis a nevelés a szakterülete. A Jo Frost, a családmentő című, a TLC műsorán szerda esténként látható sorozatában családok problémáit bogozza ki, hogy ne hulljanak szét. A Metropol a nevelésről kérdezte.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
egészség és lélek
2013. szeptember 11. bencze.aron

Több mint két évtizeden át dolgozott dadusként Jo Frost, akinek, bár nincsen saját gyereke, mégis a nevelés a szakterülete. A Jo Frost, a családmentő című, a TLC műsorán szerda esténként látható sorozatában családok problémáit bogozza ki, hogy ne hulljanak szét. A Metropol a nevelésről kérdezte.


– Mit gondol a kötődő nevelésről?
– Ez mindenképp olyan nevelési stílus, amelyről pozitív kritikákat hallhatunk. (A kötődő nevelésben erős érzelmi kötődés alakul ki szülő és gyermeke között, a baba igényeinek kielégítésével. Ide tartozik a hordozás és az igény szerinti szoptatás is, sok testkontaktussal. A cél bízni képes, szeretetteli kapcsolatokat kialakító, de önálló gyermek nevelése – a szerk.) Ugyanakkor fontos arra is gondolni, hogy önellátó, önállóan gondolkodó és cselekvő gyermekeket kell nevelnünk. Véleményem szerint a mai világban többféle szülői stílust érdemes egybegyúrnunk. Van, amikor például egyáltalán nem kell aggódnunk a gyermek biztonsága miatt, hisz például abban a veszélymentes környezetben van, amelyet az otthonunk biztosít számára. Ugyanakkor vannak olyan szülők, akik struktúrákat alakítanak ki a gyermek életében, határokat emelnek és így tiszteletre tanítanak. Nem hiszem, hogy a kötődő nevelést lehet teljes gyermekkoron át megvalósítani, más stílusokra is szükség van.

– Mit gondol arról, ha bizonyos tettek után a gyermeket elküldi a szülő egy csendes helyre, hogy ott ülve gondolkodjon el azon, amit csinált? Nem lesznek ennek negatív következményei?
– Nem. A lényeg az, hogy a gyermeknek meg kell, értenie: bizonyos típusú
viselkedésnek megvannak a konzekvenciái. Ezzel morális iránytűt adhatunk a kicsik kezébe, hogy különbséget tudjanak tenni jó és rossz között. Karakterük fejlődéséhez járulunk hozzá, a társadalomban elfogadott, megfelelő viselkedés kialakításához. Empatikusabb, másokat jobban tisztelő felnőtt a módszer eredménye. Fontos ugyanakkor, hogy arra biztassuk a gyereket, gondolja végig azt, amit tett, így majd felnőve megérti, mit jelent az empátia, a tisztelet és a szeretet a családon belül és kívül. A jó és a rossz közti különbség felismerésének segítésére szerintem ez az ideális módszer. Ráadásul ha jól csináljuk, gyermekünk később kevésbé lesz impulzív, és meggondolja, mit fog tenni.

Mit gondol, a világ különböző részein másképp rosszak a gyerekek?
– Amerikában és Nagy- Britanniában is volt szerencsém gyereket nevelni, és elmondhatom, hogy egy brit ötéves és egy amerikai ötéves hisztije ugyanolyan.
És ugyanolyanok a tinédzserekkel folytatott viták is.