Kell-e a büntetés a gyereknek?

Persze, provokatív a kérdés. Ha a saját gyerekkorunkra gondolunk, úgy kellett nekünk a büntetés, mint púp a hátunkra. Utáltuk, fájt, megijedtünk, és ha lehetett kikerültük, elsunnyogtuk a vétségeinket. Bezzeg szülőként! Hogyne kellene a büntetés! Különben nem tanulja meg a gyerek, hogy mit szabad és mit nem!

A büntetés és hatása

A büntetés olyan dolog, amivel kellemetlenséget okozok a gyereknek, és azt várom, hogy ennek a kellemetlenségnek az emléke legközelebb távol tartja őt a nem kívánatos viselkedéstől. Számtalan probléma van ezzel a hozzáállással.

• A rendszeres büntetéssel azt érjük el, hogy a gyerek megtanulja: el kell rejteni a szülő elől, ha „rosszat csinált”. Tehát hazudni fog.
• A büntetés dühöt vált ki a kicsiből, azt érti meg belőle, hogy a szülője tudatosan okozott neki fájdalmat. Ezzelromboljuk a köztük lévő bizalmat, és a gyerek könnyen dacossá válhat, vagyis később egyre kevésbé tudunk hatással lenni rá.
• A büntetés nem segít neki, hogy kezelje azokat az érzéseit, problémáit, amelyek a helytelen viselkedést kiváltották. Ha tehát azért dobálózott a játékkockákkal, mert feszült volt, azzal, hogy megbüntetjük, nem hogy oldjuk, hanem tovább növeljük benne a rossz érzéseket. Vagyis nem a megoldás felé mozdulunk el.
• A büntetés azt tanítja meg a gyereknek, hogy a másik ember bántalmazása – akár szóban, akár tettekkel – rendben van.

Miért „rosszalkodik”?

Bizonyára sok oka lehet egy gyereknek a „rosszalkodásra”, de alapvetően kétféle mélyebb motivációja van: nem akar engedelmeskedni a szüleinek, vagy nem tudja kezelni az érzelmeit. Az első esetben a szülő-gyerek kapcsolat sérült, érdemes lenne a kettejük közötti bizalmat helyreállítani sok-sok közös játékkal, beszélgetéssel, együtt töltött idővel. A második esetben pedig a gyereknek megértésre és segítségre van szüksége, hogy kezelni tudja a benne felgyülemlett feszültséget.

Akkor nem kell büntetni?

Most akkor azt állítom, hogy nem kell a büntetés? Igen, azt gondolom, hogy lehet büntetés nélkül is nevelni, csak az sokkal macerásabb, több energiát és odafigyelést igényel a szülőtől, de busásan megtérül a haszna. Igen, azt gondolom, hogy a gyereknek szüksége van a határokra, különben elbizonytalanodik, hogy mit szabad és mit nem. Csak nem mindegy, hogy ezeket a határokat hogyan mutatjuk meg neki.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!