Krétát, homokot, földet eszem. Beteg vagyok?

Kétségtelenül olyan korban élünk, ahol általános pszichológiai műveltségünk jócskán meghaladja szüleink és nagyszüleink lélektani ismereteit. De hallott Ön már a pica betegségről? Az evészavar azon fajtájáról, amely során táplálékká válik az, ami rendeltetésszerűen más célt szolgálna?

Nos, ha nem hallott még róla, meg fog lepődni. Ha nem is vagyunk a betegség érintettjei, jó eséllyel bizonyos tüneteket sokan produkáltunk gyermekkorunkban. Az ehetetlen nem lehetetlen.

Mi a pica betegség?

A pica betegség a táplálkozási magatartás zavarainak tágabb halmazában található eltérés. A zavar arra utal, hogy az egyén nem táplálkozási célú anyagokat rendszeresen és kényszeres módon juttat a szervezetébe. A szokatlan módon újragondolt, táplálkozásra szánt anyagok közt szerepelhet például a homok, papír, föld, táblakréta, festék. A betegség az elnevezését egy madár, egész pontosan a gébics latin megfelelőjéből kapta. Mint tudjuk, a gébics, más nevén a szarka a néphiedelem szerint tárgyakat gyűjt, hogy kielégítse olthatatlan kíváncsiságát. A pica előfordulási gyakoriságát tekintve nehezen találunk olyan adatot, ami a teljes populációra nézvést adna információt, de más szomatikus vagy pszichiátriai zavarokkal való járulékos előfordulásban, gyermekkorú csoportokban, várandós nők körében számos vizsgálat jegyez előfordulási adatokat.

Mi történik velünk gyermekként?

Gyermekkorban a világ megismerése egyrészt a szájkörnyéki területek segítségével történik, ez az úgynevezett orális szakasz és 0-18 hónapos korra tehető. A csecsemő mindent a szájába vesz, a taktilis ingerfelvétel, vagyis a tapintás ezen módján keresztül ismerkedik környezetével és saját testével. Ez fejlődéslélektani szempontból rendjén is van. Az idegen anyagok bevitele gyermekkorban nagyobb eséllyel fordul elő, mint felnőttkorban. Előfordulási gyakoriságát nehéz meghatározni a definíciós különbségek és a tünetfelismerés hiánya végett. Becslések szerint 10-32%- közé tehető azoknak az 1-6 éves gyermekeknek aránya, akik picára utaló tüneteket produkálnak, így előfordulhat homok, agyag, haj, zsírkréta vagy festék nem rendeltetésszerű fogyasztása. 12 év feletti gyermekeknél 10%-ra becsülték az előfordulást, és az életkor előrehaladtával csökken az arány. A tünetek spontán elmúlhat, tartós fennállásnál feltételezhető a pica. Ez esetben érdemes rátekinteni a mögöttes érzelmi tartalmakra, mert érzelmi és ingerdepriváció, szorongás, érzelmi stressz nagyot fordíthat az addig egészséges rendszert követő táplálkozási szokásokon. Serdülőkorban a pica kéz a kézben járhat a bulimia nervosával.

Hol betegít meg a pica?

A pica betegség felnőtteknél gyakran a napi rutin felbomlásával jár, például rendszeres éjszakai alvásmegszakításhoz kötött táplálékbevitel során. A szokatlan anyagok elfogyasztása többnyire nem jár az addig fogyasztott ételek elutasításával, mint ahogy más táplálkozási zavarok esetében ez fennállhat. A pica esetében árulkodó tünet lehet a visszatérő öklendezés, fokozott étvágy vagy éppen étvágytalanság, emésztési panaszok, hastáji fájdalom és diszkomfortérzés, fáradékonyság, szédülés, kellemetlen lehelet, habár ezek egyike sem specifikus, a szimptómák nem kizárólagosan a picára jellemzőek.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!