Maradj köztünk! – Kerényi atya előadása

Immáron hetedik alkalommal rendeztük meg a Családi Körben rendezvényt. Szombaton a Szent Margit Gimnázium dísztermét járta át az isteni szeretet, ahol Kerényi Lajos atya tartott érzelmekkel teli és magvas gondolatokat tartalmazó beszédet.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
atya
2014. december 08. Csontos Dóra

Immáron hetedik alkalommal rendeztük meg a Családi Körben rendezvényt. Szombaton a Szent Margit Gimnázium dísztermét járta át az isteni szeretet, ahol Kerényi Lajos atya tartott érzelmekkel teli és magvas gondolatokat tartalmazó beszédet.


Nem vagyunk egyedül. Nem létezik olyan, hogy apa, anya, gyerekek. Egy nagyobb család része és egy még nagyobb egység részei vagyunk. Kerényi Lajos atya elmondta, benne vagyunk egymásban és benne vagyunk Istenben is.

Senki sem üdvözül egyedül!

Kerényi atya hangsúlyozta, nem az a helyes kérdés, hogy én, saját magam, hogyan menekülhetek, hanem az, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy más is üdvözöljön. „Az én életembe mindig beleszövődik a mások élete, abba, amit gondolok, művelek, teszek. A nagycsalád összefonódik. Az én életem is belekerül a másikéba, rosszba és jóba egyaránt. Így a másokért tett kérésem az Ő számára nem idegen. A lét egybefonódásában a neki szóló hálám, az én imádságom az ő tisztulását jelentheti!” Kerényi atya hozzátette, el kell gondolkodnunk azon is, hogy nem vagyunk-e önzők. A harag,  az irigység nem marad négyszemközt, Istenhez is eljut.

“Az ember természetes vége, természetfölötti.”

Az atya évek óta járja a Kórházakat és említést tett egy beteg nőről, akivel együtt töltötte az utolsó perceit. Mikor feladta a kenetet – szándékosan nem említi az utolsó szót – a gép erősebb életjeleket mutatott, mint korábban. Aztán a lélek elhagyta a testét. Elment. De megkönnyebbült és boldogan lépett tovább, mert utolsó perceiben ott volt neki Jézus.

Milyen az igazi, hű keresztény?

Nietzsches sokat panaszkodott arra, hogy a keresztények miatt nem akar keresztény lenni, mert nem szép az ének, nem jó viselkedés. Az atya erre azzal a vicces történettel állt elő, mikor egy vidéki faluban megkérdezte tőle egy férj, hogy milyen az igazi, hű kerestény? A férj elmondta, felesége szent asszony, mert minden reggel elmegy a templomba, de nem veti be az ágyat és nem ad az urának reggelit… Az atya erre mondta, hogy nem ez az. Mire a férj egyszer csak kifakad: Atyám, én nem akarok a mennyországba jutni. Na, de miért? Mi a bajod? – kérdezte Kerényi atya meglepve. Mert az asszony is ott lesz! – csattant fel a férj, meséli az atya nevetve.

Ennek a kis történetnek az a valódi háttértartalma, hogy a viselkedés és a mások itánti törődés a kulcsa mindennek.

A lelki válság legnagyobb kiváltója az elfojtás

Lajos atya úgy gondolja, az embereknek, akkor vannak lelki problémái, mikor elszakadnak a nagy, egyetemes családtól. Ha nem beszélik ki a gondjaikat, ha nincs kihez fordulniuk. Mint mondja, ezért vannak tele a pszichiátriák is. Elfojtják a legnehezebb időkben a sérelmeket és mivel ma az a felfogás uralkodik, hogy az a jó, ha mindent egyedül oldunk meg, belebetegszenek. A gyónás megsegít és felszabadít.

Miért válunk?

“A legtöbb ok: alkalmatlan a házasságra. Azért alkalmatlan a kis nyamvadt, mert nincs állóképessége. Ezt hozza hazulról. Ez a családok szégyene. Nem mer, és nem bír vállalni igazi felelősséget.” – mondta az atya. Összeköltöznek, de nem vállalnak gyereket, nem házasodnak, mert az már nagy “felelősség”. Mit tehetünk? Egy levélből idéz: Apám önző anyagilag és szeretetben is. Mégsem buktak bele a nagy feladatba, mert anyám vállalja apámat gyarlóságával együtt, és apám is vállalja saját magát…

Egy kisfiú levelében így fogalmaz: az idősek mindig azt mondják, ne veszekedjünk. Aztán este, mikor az ágyamban fekszem, hallom ahogy veszekszenek egymással a szüleim. Ilyenkor kiugranék az ágyamból és üvöltenék: hagyjátok abba! Nem teszem. Olyan, mintha megbénulnék. Hogy igazodjak így ki a világon?

Egy gyermeknek az egészséges fejlődéséhez rengeteg szeretet és magabiztosság kell, hogy a későbbi élete ne a boldogság utáni vágyakozással teljen. Nincs szükségük másra, mint közös, együtt töltött időre. Egy kislány azt írta, a szüleit azért becsüli leginkább mert tudnak veszíteni. Belátják, hogy az egymás iránti szeretetet erősebb, mint az, hogy a saját akaratukat érvényesítsék.

Ha szétesik a család, szétesik a gyermek

“Annyit kérek az apáktól: ne mumusai, hanem szerető barátai legyenek gyermeküknek. Ez ránk, tanárokra is vonatkozik. Megfélemlítéssel tanítani nem tudunk. Az anyukáknak azt üzenem, ne vesszen el az anyai szeretet, a melegség és a simogatás.” – zárta szavait Kerényi Lajos atya.

A Családi Körben tartott előadást hamarosan közzétesszük teljes egészében itt az oldalon.