Megszűnt a kismamákat stresszelő szűrővizsgálat

Július elsejétől megszűnt a várandósok rettegett AFP-szűrése: a genetikai eredetű betegségek feltárását szolgáló vizsgálatnak a rengeteg téves pozitív diagnózis miatt volt rossz híre. A szakma 15 éve várt a kötelező AFP-vizsgálat megszüntetésére. Mi lesz helyette?

„Nyolc évvel ezelőtt, amikor a második fiamat vártam, épp a Balatonon voltunk, amikor a nőgyógyászom asszisztensétől kaptam egy SMS-t, hogy rossz lett az AFP-értékem. Azonnal visszahívtam, de az orvos nem volt elérhető, csak az asszisztenst tudtam megkérdezni, hogy mégis ez mit jelent. Úgy fogalmazott, hogy gondolkodjunk el azon, hogy hazavinnénk-e egy beteg gyereket. Természetesen azonnal. összeomlottam. Aztán elküldtek genetikai tanácsadásra, ahol tovább bonyolította a képet, hogy az édesapám testvére fogyatékos volt, de családon belül is vita tárgya volt, hogy fogyatékosan született, vagy a születésekor fellépett komplikációk miatt lett sérült. Hozzátartozik az is, hogy ez még nem az az időszak volt, hogy az internet tele lett volna olyan írásokkal, hogy az AFP-szűrés milyen nagy százalékban ad téves eredményt. Végül el kellett mennem hasba szúrásra (amniocentézisre, magzatvízből vett mintavételre – szerk.), ami nekem az orvos hozzáállása, a szavainak durvasága miatt komoly traumát okozott, terápiára is jártam miatta. A kisfiam egyébként teljesen egészségesen született” – meséli a harmincas évei vége felé járó, kétgyermekes Ildikó.

Ildikó története nem egyedi eset, az elmúlt évtizedekben kismamák ezrei szorongtak heteket-hónapokat a túl alacsony vagy épp túl magas AFP-értékük miatt. Július elsejével viszont megszűnik a kötelező AFP-szűrés. „Azt kell mondanom, hogy hála istennek, a szakma már 15 éve vár erre a döntésre. Nyugaton már sokkal korábban megszűnt, nálunk azonban a várandósság alatti kötelező szűrésekről törvény, és nem szakmai protokoll rendelkezett, így a megváltoztatása is sokkal körülményesebb volt” – mondja dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem 2. sz. Nőgyógyászati Klinika igazgatója. Az AFP-szűrés nyolcvanas évekbeli hazai bevezetésekor az ultrahangos vizsgálattal kombinálva a kor kiemelkedő szűrési lehetőségét jelentette, és az ultrahang-technológia rohamos fejlődésével vált elmaradottá.

Nyitottgerinc- vagy Down-szindróma-gyanú

A vizsgálat alapja az volt, hogy az AFP (alfa-fetoprotein) nevű fehérje főleg a magzat májában termelődik, amely a méhlepényen keresztül eljut a várandós nő vérébe. A terhesség előrehaladtával az AFP koncentrációja az anya vérében fokozatosan emelkedik. Ha a 16. héten végzett szűrésen az AFP-érték a normál tartomány felett volt, az felvetette a velőcső-záródási rendellenességek gyanúját, ezek közül a legismertebb kórkép a nyitott gerinc. Eredetileg a vizsgálatot az ilyen jellegű rendellenességek kiszűrésére használták, később azonban felmerült az is, hogy az alacsony AFP-érték is összefüggésbe hozható egy másik rendellenességgel, méghozzá a Down-szindrómával.