Családháló

Kezdőoldal Egészség és lélek Mi a jó a császárban?

Mi a jó a császárban?

Mi a jó császárban? Gyakorlatilag semmi, mégis egyre nő az így szülő nők aránya a fejlett világban. Hazánk is élen jár, nehezen érthető, miért.

Írta: szabo.daniel,

Gyakorlatilag semmi, mégis egyre nő az így szülő nők aránya a fejlett világban. Hazánk is élen jár, nehezen érthető, miért.


Elgondolkodtak már azon, az emberek miért nem pépesítenek le minden ételt és fogyasztják el szívószállal, hisz úgy biztosan nem akad meg a torkukon a falat? Azért, mert szükségtelen: arra van kitalálva a szájszervünk, a légcsövünk, a gyomrunk, az egész emésztőrendszerünk, hogy rágjunk, nyeljünk stb.

Valahogy így van ez a szüléssel is. Ki van találva remekül az egész, vannak hozzá megfelelő szervei a nőknek, mégis sokuk indokolatlanul „kicsempészteti” a testéből, ráadásul egy komoly hasi műtéttel.

2012-es adatok szerint – kapaszkodjanak meg – a szülések 35,31 százaléka nem hagyományos úton zajlott a magyarországi kórházakban, ez az arány mintegy kétszerese az amúgy egyébként sem alacsony 15 százalék körüli európai átlagnak.

Még érdekesebb, hogy a hazai kórházak óriási szórást mutatnak: van olyan borsodi kórház ahol a szülések 13,84 százaléka zajlik így, van olyan budapesti, ahol ez az 50 százalékot is meghaladja. Persze sok különbséget okozhat a kórház profilja, hiszen vannak kifejezetten koraszüléseket vagy veszélyeztetett szüléseket levezető intézmények (ezek esetében nyilván érthető), mindenesetre nézzék meg ezt a listát!

Császármetszésnek nevezzük azt a hasi műtétet, amikor a babát az anya hasfalán és a méhen ejtett sebészeti metszésen keresztül segítik a világra. Magyarországon a szülések – egyes intézményekben változó arányban – 25-35%-a császármetszéssel végződik.    

A jelenségről a Születésház Egyesület szakemberek részvételével rendezett szakmai napot pénteken Budapesten, amelyen ennek okait, illetve hatásait firtatták. A civil szerveződés meggyőződése, hogy a magyar nők igenis tudnak szülni, ám nem kapják meg, illetve nehezen jutnak hozzá a szükséges információkhoz.

Ellenpontnak két elismert szakembert, prof. Rákóczi Istvánt, a Szent Imre Kórház volt osztályvezető főorvosát, illetve a Szent János Kórház osztályvezető főorvosát, Dr. Lintner Ferencet ültették be, a kerekasztal az Országos Bábaszövetség elnökével, a Nemzetközi Császármetszés Figyelő Hálózat (ICAN) magyarországi tagszervezetének vezetőjével, illetve egy Emmi-s szakpolitikussal egészült ki.

A Szent Imre Kórház (itt 2012-ben 23,30 volt a császárok aránya, vagyis viszonylag alacsony) szakembere hangsúlyozta, az emelkedő tendencia egyben európai is, a növekvő számnak pedig szerinte „sok oka van”, a kérdés „nagyon összetett”. Osztotta véleményét a János Kórház (itt 2012-ben 36,03 volt a császárok aránya, vagyis országos átlag feletti) osztályvezetője, aki már mondott is lehetséges okokat. Szerinte egyrészt a szülés hogyanja minden esetben az édesanya szuverén döntése kell legyen, tapasztalatai szerint pedig az anyák ma sokkal inkább beleszólnak a kérdésbe mint régen. Másrészt hangsúlyozta azt is, hogy a gyermeket vállaló nők kora – ezzel pedig maga a szülés rizikója – megnövekedett. 30 éve 20-25 évesen szültek a nők, manapság 35-40, de egyre gyakoribb 40 felett is.

Az, hogy pontosan mi dönti el, császár vagy hagyományos lesz-e egy adott szülés, nehéz kérdés. Kényelem, hiedelem, félelem mind közbeszólhat, az Emmi főosztályvezetője szerint a kérdés az: a császármetszés szolgálja-e a jobb egészséget. Nagyrészt egyetértettek bban, hogy bizonyíthatóan nem.

Előnyök, hátrányok

A császármetszés – természetesen a nem orvosilag indokolt esetekben – önmagában nem egy szükséges beavatkozás, ráadásul komoly hasi műtét. Akkor is, ha ma már nem számít rizikósnak:

-► felléphetnek szövődmények

-► nehezítheti a szoptatás megkezdését

-► nagyobb eséllyel lesz a kismama szülés után depressziós a hormonális zavarok miatt

-► hosszabb kórházi kezelést igényel

Ezekről bővebben itt olvashat.

A császármetszés nem biztonságosabb

Ellenérvként – ezt Lintner Ferenc hangsúlyozta – a császár biztonságosságát lehet felhozni, szerinte ez ma már rutin beavatkozás. Ebből az következik, hogy rizikó-mentessége miatt sokan választják.

Csakhogy semmivel sincs több rizikója a természetes, normális szülésnek. Az is felmerült – Rákóczi István hozta fel -, hogy érdekes módon a császárok drasztikus növekedésével egyáltalán nem csökkent az agykárosodással született csecsemők száma, noha eredetileg az lett volna a cél.

Azt is mondta, hogy a műtét semmilyen szinten nem hasonlítható össze egy szüléssel. „Abszolút biztonságos műtét nincsen”.

Szó esett a ma elterjedt, ámde elég kis hatékonysággal használható CTG-készülékekről is. Egyetértettek abban a szakemberek, hogy noha ez az egyetlen készülék, amellyel szülés közben figyelik a babát, ennek ellenére nagyon pontatlan, nem megbízható adatokat ad, ami azért kellemetlen, mert sok esetben ez dönthet császár- vagy természetes szülésről.

Ugyancsak megvitatták a császáros szülést/ szüléseket követő vaginális szülés problémáját is: Rákóczi szerint a legtöbb esetben semmi akadálya nincsen akár két császárt követően is hagyományosan szülni, a kérdés szerinte az, van-e olyan ember, kap-e annyi támogatást az édesanya az orvostól, hogy e mellett voksoljon.

Ha Önök olyan helyzetben vannak, hogy voksolniuk kell ebben a kérdésben, olvassanak, tájékozódjanak, konzultáljanak orvosokkal, ismerősökkel, mielőtt meghoznák a döntést. Mert a szülés így vagy úgy, de életre szóló élmény lesz.

Akkor szavazzunk!

 

 

 

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
20 tanács a házasságról – amit minden férfinak tudnia kellene

Egy nemrég elvált férfi összegyűjtötte, mi az, ami szerinte a jó házassághoz elengedhetetlenül szükséges. “Nyilvánvalóan nem vagyok egy kapcsolat-szakértő, de...

Close