Miért jobb az egyházi esküvő?

A magyar fiatalok körében továbbra is népszerűnek számít a házasság intézménye, döntő többségük ráadásul egyházi esküvőben gondolkozik. Miért lehet ez?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
egészség és lélek
2014. február 11. szabo.daniel

A magyar fiatalok körében továbbra is népszerűnek számít a házasság intézménye, döntő többségük ráadásul egyházi esküvőben gondolkozik. Miért lehet ez?


„Egy egyházi esküvő két dimenzós. Nem csak horizontális/emberi síkon építkező, hanem vertikális/Istenhez (együtt) kapcsolódó perspektívája is van. Ez, stabilabb az előzőnél, mivel magasabb síkon valósul meg és önmagán túlmutat” – mondja az egyházi esküvők töretlen sikerének indokaként egy általunk megkérdezett lelkész.

Kapi Zoltán evangélikus lelkészt a Házasság Hete kapcsán kérdeztük, illetve, hogy egy nemrég nyilvánosságra hozott közvéleménykutatásból kiderült a válaszadók nagy része (62%-a) szeretne egyházi esküvőt és mindössze 34% választaná a polgári házasságkötést, mindösszesen 4% válaszolta hogy egészen szűk körű esküvőt tervez a párjával. A házasság a megkérdezettek nagy részénél stabil, több éves párkapcsolatokra alapul, és az eljegyzés után ezek a párok 1-2 éven belül valóban össze is házasodnak.

A KSH még január 24-én publikált adatai szerint egyébként 2013 novemberig 34 721 házasságot anyakönyveztek, 1,9 százalékkal többet mint 2012 azonos időszakában. Az Eurostat adatai alapján a magyar házasodási kedv megegyezik a francia, spanyol, belga és szlovén átlaggal, ugyanis ezekben az országokban szintén 29 000 – 36 000 házasság kötetett 2012-ben.

 

Az evangélikus lelkész szerint a nem vallásosak, vagy vallásukat nem gyakorlók is feltehetően azért választják, mert egyrészt látják, hogy “régen” – az előző nemzedékek idejében – ez volt a természetes; és bevált, másrészt a “szívbe írt törvény” alapján az emberek érzik, tudják, hogy mi a jó és mi a rossz. S, ki akar magának vagy szerelmének rosszat?

„Tapasztalataim szerint, emberi alaptípusoktól függetlenül, azok választják inkább az egyházi házasságkötést, akik előtt ilyen minta volt. Ilyen értelemben mondhatjuk, hogy a tradíció és a családi “nyomás”, elvárás is számít”.

Hozzátette, az un. szabadelvű nevelés – majd a gyerek megmondja, hogy mit akar – oda vezet, hogy nincs mi alapján dönteni. A Biblia ismerete az alapműveltséghez is hozzá tartozik. A hit összefüggésében pedig azt mondhatom, hogy hit nélkül nem lehet emberhez méltó életet élni. Így lettünk teremtve. A hit az a kapaszkodó, ami átsegít az élet nehézségein – egyéni és társas boldogulásunkban egyaránt.

Személyes példát hozva Kapi Zoltán elmondta: ha mi, a feleségemmel nem erre az alapra építettük volna a házasságunkat, akkor már rég elváltak volna útjaink, nem mellesleg, nem lenne hat gyermekünk, jelenleg 37 éves házasok vagyunk – fűzte hozzá.

Pál apostol megfogalmazása, amit a Római levél 1. részében így fejt ki /1,19-től): “Mert ami megismerhető az Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra, mégpedig úgy, hogy ami nem látható belőle: örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható. Ennélfogva nincs mentségük, hiszen megismerték Istent, mégsem dicsőítették vagy áldották Istenként, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és értetlen szívük elsötétedett.”

Hazánkban e héten zajlik a hetedik alkalommal megrendezett  Házasság Hete, a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával. A már huszonegy országban zajló mozgalom célja, hogy felhívja a figyelmet a házasság, a család értékeire és fontosságára, valamint segítséget nyújtson a házasságra készülőknek, vagy a házasságban problémákkal szembesülőknek.

Az egész héten futó programokról bővebben itt tájékozódhatnak.