Mikor kezdjük el a beszédfejlesztést?
A logopédiával foglalkozó szakemberek sincsenek egy véleményen abban a kérdésben, hogy hány éves kortól kell fejleszteni a gyerekeket. Van, aki szerint már a kétévesekkel is foglalkozni kellene, és csak azért nem teszik, mert nincs elég szakember.
A logopédiával foglalkozó szakemberek sincsenek egy véleményen abban a kérdésben, hogy hány éves kortól kell fejleszteni a gyerekeket. Van, aki szerint már a kétévesekkel is foglalkozni kellene, és csak azért nem teszik, mert nincs elég szakember.
Mások azt mondják, hároméves kor előtt felesleges, hiszen néhány hónap is óriási változásokat hozhat, nem szólva az élettani rendellenességekről, amelyek maguktól is helyreállnak. Mit tehetünk szülőként, hogy megelőzzük a későbbi kudarcokat, és egyáltalán hogyan ismerhetjük fel, hogy probléma van?
“Másfél éves korban az aktív szókincs legyen ötven szó, ennyi kifejezés használatát várják el a logopédiai szakkönyvek, ami elég szigorú adat, hiszen a gyermekek egyéni ütemben fejlődnek” – magyarázza Lövei Judit logopédus. “Hároméves kor alatt óriási különbségek lehetnek a gyerekek nyelvi fejlődésében. Vannak, akiknél egy vagy akár két évet is késhet a beszéd megindulása, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy probléma van. Sok mindent figyelembe kell venni, például azt, hogy a fiúk később mondják ki az első szavakat. Előfordul, hogy a kicsi egyszerűen nem akar megszólalni, de olyan is létezik, hogy azért nem beszél, mert nincs előtte példa. Ilyenkor általában az történik, hogy a gyerek már úgy kezd el beszélni, hogy mondatokat használ, és helyesen ragoz” – teszi hozzá a szakember. Úgy véli, probléma akkor van, ha a gyerek hároméves kora után sem szólal meg, vagy megreked a beszédfejlődés kezdeti szakaszában: szócsonkításokkal, szótöredékekkel, hangutánzókkal fejezi ki magát, mutogat, hümmög, csak magánhangzókat használ, kevesebb hangot hallat, és nem figyel a környezete hangjaira sem.
Példát kellene mutatnunk
“A beszédhibás, késve megszólaló gyermekek száma évről évre nő” – mondja Lövei Judit, aki szerint felgyorsult életünk erre is hatással van. “A szülőknek kevesebb idejük van leülni egymással, és persze a gyermekükkel is. Fontosnak tartom megemlíteni az egymással való társalgást, mert bár ez nem egyenesen a gyereknek szól, azért a hallott mondatokból is nagyon sokat tanulhat a kicsi. Idővel pedig be is kapcsolódik a beszélgetésekbe. Az élőszóban hallott mesét felváltja a DVD és a mesecsatorna, ami szintén ronthat a helyzeten” – magyarázza a szakember, aki szerint a képeskönyvek ezzel szemben remek beszédindító segédeszközök. “A könyveket együtt lapozgatjuk végig, s közben megtárgyaljuk a látottakat. A kicsik nagyon szeretik nézni, hogyan formáljuk a szavakat, és szeretnek hangokat utánozni. Megpróbálják ugyanúgy igazítani a kis szájukat, ahogy a felnőttnél látták, és ez sokszor vicces perceket, huncutkodó pillanatokat szülhet.”
Az egyik ilyen legjobb fejlesztés, ha az állatok hangjait kezdjük utánozni, mondjuk egy állatos képeskönyv nézegetése közben. Vagy akár bábozhatunk is. Lényeg, hogy az aprónép jól lássa a szánkat a hangutánzás közben. És nyugodtan lehet túlartikulálni, legfeljebb nagyobb lesz a kacagás is – ad útmutatást a logopédus.
