Muszáj tűrni a szülési fájdalmat?
Többféle lehetőség létezik arra, hogy enyhüljön a fájdalom szülés közben. A gyógyszeres eljárásokon kívül számos alternatív lehetőség kínálja magát.
Többféle lehetőség létezik arra, hogy enyhüljön a fájdalom szülés közben. A gyógyszeres eljárásokon kívül számos alternatív lehetőség kínálja magát.
A leggyakoribb: EDA
Ha jól adják be, hatására megszűnik a fájdalomérzet, a méh munkáját viszont érzi a vajúdó anya. Epidurális érzéstelenítés során a gerincben is megtalálható agyhártya és a gerinccsatorna fala közé fecskendeznek érzéstelenítőt (legtöbbször ropivacaint), amely blokkolja a fájdalomérzet továbbjutását az agyba. A kanül bevezetésekor az anya az oldalára fekszik, vagy ül. Fertőtlenítés és helyi érzéstelenítés után speciális tűt vezetnek a csigolyák közti résbe, majd vékony műanyag csövet (katétert) vezetnek be a tűn át, és ezt rögzítik. Az érzéstelenítőt így folyamatosan tudják adagolni, az anya igényének megfelelően, sőt a gátmetszés varrása és a szülés utáni fájdalom csillapítására is alkalmas. Bizonyos szülészeteken kérhet az anya “sétáló” EDA-t. Ebben az esetben más gyógyszer-kombinációt használnak, amellyel nem gátolják a mozgatóidegek működését, tehát az anya tud sétálni vajúdás alatt.
A szúrástól nagyjából negyedóra múlva éri el a teljes hatást. Ez az oka annak, hogy a kitolási szakaszhoz közeledve már nem köti be az aneszteziológus, hiszen lehet, hogy fölösleges.
Előnye, hogy stresszmentessé teszi a szülést (legalábbis a fájdalmat illetően), és javítja a méhösszehúzódások hatékonyságát. Hátránya, hogy az időnként lelassult tágulás miatt nagyobb az esélye annak, hogy infúzióban adagolt oxitocin segítségével erősítsék a fájásokat. Az EDA vérnyomásesést okozhat, amit infúzió adásával szoktak kivédeni. Ez korlátozza az anyát a mozgásban, és a szülés utáni napokban ödémát okozhat.
Császármetszés során: Spinális érzéstelenítés
A legtöbb kórházban ezt az eljárást használják császármetszés esetén. Az előkészületek hasonlók az epidurális érzéstelenítésnél leírtakhoz, de itt mélyebbre vezetik a tűt, egészen a gerincvelőt körülölelő folyadéktérbe (az agyvízbe, likvorba). Egy adag gyógyszer beadásával három-négyórányi érzéstelenítés érhető el. Előnye az altatással szemben, hogy alig kimutathatóan hat a kisbabára, és az anya ébren lehet a műtétes szülés alatt, tudja üdvözölni a babát. Nem lehetetlen a bőrkontaktus sem.
Hátránya, hogy a spinális érzéstelenítés után a páciensek 5 százaléka igen erőteljes fejfájással küzd, ha a tű ütötte résen likvor távozik. A fejfájás néhány naptól akár évekig is tarthat megfelelő kezelés nélkül.
A testre figyelve: háborítatlan szülés
Talán furcsán hangzik, de a háborítatlan szülés eleve kevesebb fájdalommal jár, hiszen nincs méhszájtágítás, nincs fájáserősítés oxitocinnal, nincs gátmetszés, nem könyökölnek az anya hasába, hogy hamarabb kibújjon a baba, és nincs “nyomatás” sem, vagyis nem biztatják az anyát arra, hogy haspréssel nyomjon, hanem rábízzák a méhére ezt a feladatot. A vajúdás és a szülés alatt persze beavatkozások nélkül is számíthatunk fájdalomra: a méh összehúzódása, a gát feszülése a legismertebb, de fájhat a láb és a deréktáj is. Háborítatlan szülés esetén ezeket a fájdalmakat jól lehet csökkenteni azzal, hogy az anya mindig a számára legmegfelelőbb testhelyzetet választja (ül, áll, négykézlábra támaszkodik, lóg, vízbe merül), illetve masszázzsal és borogatással. A háborítatlan szülést választó anyák többnyire tisztában vannak azzal, hogy a fájdalom elfogadása sokat segít a szülés előrehaladásában, így egészen más a viszonyuk a fájdalomhoz. Nem akarnak mindenáron megszabadulni tőle, és nem állnak ellen neki. A folyamatot legjobban egy képesített, az anyához érzelmileg közel álló dúla tudja segíteni.