Nagy liszt- és gabonakalauz

Graham-, tönköly- és cirokliszt, kamut és hajdina? A lisztekről is elmondható, hogy hatalmas a dömping, és rengeteg, már-már feldolgozhatatlan mennyiségű az információ. Segítünk eligazodni.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
egészség és lélek
2015. október 01. Csontos Dóra

Graham-, tönköly- és cirokliszt, kamut és hajdina? A lisztekről is elmondható, hogy hatalmas a dömping, és rengeteg, már-már feldolgozhatatlan mennyiségű az információ. Segítünk eligazodni.


Minden anyuka a legjobbat szeretné adni a gyerekének, nehézség csak abból adódik, hogy sokszor fogalmunk sincs arról, mi lenne a legjobb. Így van ez a lisztek esetében is, rengeteg fajtát lehet kapni a boltokban, az egyes táplálkozási irányzatok pedig mást és mást helyeznek előtérbe. Jó a teljes kiőrlésű, de adhatjuk-e vajon a legkisebbeknek? Mikor miből és mennyit érdemes adni? Bencze Mária dietetikus szakértőnkkel most a lisztek között próbálunk egy kicsit rendet tenni.

A táplálkozás alapját a gabonák jelentik, de nem a mai megszokott formában, mint fehér kenyér, galuska, kakaós csiga és egyéb finomított pékáruk, tésztafélék, sütemények – kezdi Bencze Mária dietetikus, bölcsődei élelmezési vezető. Ezek fogyasztása nagyon hirtelen és gyors vércukor-ingadozást okoz. Mind a túl alacsony, mind a túl magas vércukorszint kedélyállapot-ingadozást, ingerlékenységet, izgágaságot válthat ki gyermekeknél.

Mi micsoda?

Amikor a gabonaszemeket megőrlik, három végtermék keletkezik: liszt, dara és korpa. Egy gabonaszemnek szintén három fő része van: héj, magbelső és csíra.

Hogyan értelmezhetjük a jelöléseket?

A lisztek minőségét két szempont határozza meg. Az egyik, hogy milyen gabonából vagy más nyersanyagból készül, például: búza, kukorica, hajdina, gesztenye. A másik fontos tényező a kiőrlés fajtája. Ha gabonáról van szó, beszélhetünk finomított, azaz fehér vagy teljes kiőrlésű változatról.

Jelölése, ahogy a csomagoláson találjuk: a fehér búza BL 55, a rozs RL 60. Rétesliszt: BF 50, BFF 55. Magasabb rosttartalomra utal a BL 80, BL 112 jelölés, rozslisztnél az RL 90, RL 125, RL 190. Teljes kiőrlésű változatot jelöl a GL 200 felirat.

Mit jelent a teljes kiőrlés?

A fehér lisztnél az őrlés előtt a gabonaszemet megfosztják a héjtól, így elveszti rosttartalmának, vitamin- és ásványianyag-tartalmának jelentős részét, míg a teljes kiőrlésű változatnál a gabonaszemen rajta marad az őrlési folyamat során a külső rész, a korpa is, így nem vesznek el belőle sem a vitaminok, sem az ásványi anyagok – folytatja a szakértő.

Élettanilag kedvezőbb ezeket a liszteket használni, mert segítenek a széklet rendezésében, illetve kellő mennyiségű folyadék mellett a jóllakottság érzése is hamarabb kialakul, így gátolják a túlevést, elhízást. Hiszen nem fér a pocakba dupla adag palacsinta vagy pogácsa, ha rostokban gazdag lisztkeverékekkel dolgozunk.

Teljes kiőrlésű: igen vagy nem? Mikortól adjuk?

A teljes kiőrlésű lisztek előnyös tulajdonsága, hogy rostban gazdagok, ennélfogva viszont eleinte nem biztos, hogy megfelelőek az apró szervezet számára, mert a rostok azokat az értékes tápanyagokat is magukba szívhatják a kicsik emésztőrendszeréből, amelyekre szükségük lenne (vitaminok, ásványi anyagok) – teszi hozzá Bencze Mária. – Másfél-két éves kor körül ajánlatos bevezetni őket, ha pedig otthon készítünk ételeket, először csak a felhasznált liszt egy részét helyettesítsük teljes kiőrlésűvel, és lépésenként emeljük az arányt a teljes kiőrlésű liszt javára.

Fő a változatosság!

Az a jó stratégia, ha nem ragadunk le a búzalisztnél, hanem többféle lisztet és gabonát próbálgatunk, kihasználva változatos ásványianyag- és vitamintartamukat, ízüket. Építsük be például az étrendbe nyugodtan a rozst, az árpát és a zabot is. Legértékesebbnek a teljes kiőrlésű tönkölyt vagy őstönkölyt tartjuk, ezekben a legmagasabb a vitamin- és ásványianyag-tartalom a búzafélék között – folytatja a dietetikus.

Lisztfélék

Napjaink táplálkozásában elsősorban a búza kap szerepet, pedig ezen kívül is rendelkezésünkre áll több alapanyag is, amivel gazdagíthatnánk, színesíthetnénk étrendünket. Ma már nem gabonákból készült lisztek is hozzáférhetők, például a gesztenyeliszt, a lenmagliszt, a kókuszliszt. Jellemzőjük, hogy glutént nem tartalmaznak, így cöliákiasok is fogyaszthatják.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!