Ne adjunk esélyt a szélütésnek!

Évente világszerte 15 millió ember, míg hazánkban 45-50 ezer ember kap szélütést. Magyarországon, minden harmadik beteg azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal. A Magyar Stroke Társaság által életre hívott  "Stroke – Ne késlekedj" kampány eredmény kiemelkedőek, azonban a stroke fenyegetése továbbra sem csökken, így a folyamatos tájékoztatás jelentősége megkérdőjelezhetetlen.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
betegség
2013. december 18. Paulik András

Évente világszerte 15 millió ember, míg hazánkban 45-50 ezer ember kap szélütést. Magyarországon, minden harmadik beteg azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal. A Magyar Stroke Társaság által életre hívott  “Stroke – Ne késlekedj” kampány eredmény kiemelkedőek, azonban a stroke fenyegetése továbbra sem csökken, így a folyamatos tájékoztatás jelentősége megkérdőjelezhetetlen.


A stroke világszerte a harmadik leggyakoribb halálok. Magyarországon évente 40-50 ezren kapnak szélütést, azonban mindössze 3 százalékuk kerül idejében kórházba. A statisztikai adatok szerint  13 ezren veszítik életüket agyi érkatasztrófa következtében és legalább 200-250 ezer ember él a betegség árnyékában. Az összes stroke esetet tekintve  mintegy 10 százaléka 50, míg 27 százaléka pedig 60 éves kor alatt jelentkezik.  Az elmúlt években nem egy fiatal és középkorú felnőtt esett a stroke áldozatául, sőt ez a betegség gyerekkorban is egyre gyakrabban fordul elő. 

A  statisztikai adatok szerint a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12-18 százalék beszédzavarban szenved, 22 százalék járásképtelen, 24-53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul, 32 százaléka küzd a depresszióval. Egy évvel a stroke után a betegek egyharmada már nem él, egyharmada maradvány tünetekkel, csak mások segítségével tudja élni a mindennapjait, egyharmada pedig vissza tud térni a munkába és el tudja látni önmagát.

A stroke betegség hátterében legtöbbször az agyat ellátó ér elzáródása áll, csak az esetek 15-20%-ban beszélhetünk agyvérzésről, mint kiváltó okról. Ma már széles körben ismert, hogy a stroke kezelése azért is sürgős, mert a szélütés minden órájában kb. 700 km idegpálya és 2 millió idegsejt pusztul el.

 Dr. Bereczki Dániel a Magyar Stroke Társaság elnöke szerint az elmúlt években látványosan csökkent a stroke-betegek száma, de ez az arány még így is háromszor magasabb, mint a szomszédos Ausztriában. A javuló tendenciát mutatja az is, hogy Magyarországon az elmúlt öt évben duplájára nőtt a trombolizissel  kezelt betegek aránya, vagyis sokkal többen részesülnek életmentő vérrögoldó kezelésben, mint korábban, amely nagyban köszönhető a kampánynak, hiszen az emberek most már bátrabban veszik fel a telefont, és hívják a mentőket. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ha valaki a stroke tüneteit  észleli  –  hirtelen beszédzavar, egyensúlyvesztés, féloldali végtag bénulás vagy zsibbadás –  nem szabad  várni a háziorvosra, vagy arra, hogy másnapra kialussza a betegséget, hanem rögtön tárcsázni kell a 104-ees számot, ugyanis a  mentősök tudják, hol kaphatják meg  3-4 órán belül a betegek azt a vérrögoldó kezelést, amellyel nem csak a túlélés esélyét lehet növelni, hanem el lehet  kerülni a maradandó károsodást.

 Nagyon fontos tudni, hogy a tünetek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, és együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak. Akár már egyetlen jel megléte is figyelmeztethet a stroke kialakulására. A tünetek viszonylag hirtelen jelentkeznek: pl. ébredéskor, vagy pár perc alatt. Senkit ne tévesszen meg, ha a tünetek gyors javulást mutatnak, mert visszatérhetnek, és végleges bénulássá súlyosbodhatnak hangsúlyozta  Prof. Dr Bereczki Dániel, aki kitért arra is, hogy a stroke kialakulásának kockázatát növelő tényezők két nagy csoportra oszthatók: ezek a magas vérnyomás, a  magas vérzsírszint, cukorbetegség és a szívritmuszavar, míg az életmódbeli tényezők közé tartozik a dohányzás, a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód.  Legnagyobb veszélyben azok vannak, akiknél többféle kockázati tényező együttesen van jelen.  A szív- és érrendszeri betegségek tovább fokozzák a stroke kockázatát, melyek közül a pitvarfibrillációt kell megemlíteni. Aki ebben a betegségben szenved, annak 5x nagyobb esélye van arra, hogy megüsse a guta. Ez a betegség a magyar lakosság több mint 1%-át, azaz több mint 100.000 diagnosztizált beteget érint, a nem diagnosztizált betegekkel együtt ez a szám pedig elérheti a 200.000 főt is.

Győrfi Pál az OMSZ szóvivője, mint mondta sokszor tehetetlen dühöt érez, amikor arra gondol, hogy a híradóban folyton a balestekről beszélnek, hol ott  a szélütésről is  egyre több hírt kellene adni. Megdöbbentőnek véli, hogy amíg évente Magyarországon 4 ezer ember szenved súlyos sérülést baleset kapcsán, addig a stroke-t kapottak száma ennek a tízszerese. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mindenki ismerje a szélütés tüneteit, valamint legyen tisztában az időablak fontosságával, hiszen minden perc, minden másodperc számít. A gyorsaság érdekében az OMSZ mindent megtesz, hogy a stroke-t kapott betegek időben a stroke osztályra kerüljenek.

A figyelemfelhívásban a Madách Színház és több vidéki teátrum is segítő kezet nyújt. Az ország neves színészei nem csak sajtótájékoztatók alkalmával hangsúlyozzák az azonnali mentőhívás, illetve megelőzés fontosságát, hanem maguk is tesznek a betegség prevenciója érdekében. A művészek vérnyomás-, vércukor- és koleszterinszint mérésen, valamint nyaki ultrahang vizsgálaton esnek át, hogy megtudják, mekkora mértékű náluk a stroke kialakulásának veszélye, ezzel is példát mutatva a lakosságnak. Csengeri Attila színművész is tudja, hogy ennek a betegségnek számtalan rizikófaktora van. Évek óta tisztában van vele, hogy az átlagosnál magasabb cukorszintje, ezt igyekszik a megfelelő táplálkozással kordában tartani. Sajnos a mindennapi stresszt nem tudja elkerülni, amely ennek a betegségnek a melegágya. Csonka András színművész keveset tudott erről a betegségről a kampány előtt. A  televíziós spot sorsfordító és elgondolkodtató volt számára. Ez őt is arra késztette, hogy még jobban figyeljen magára és környezetére. Most már biztosan felismeri a szélütés tüneteit. Szirtes Tamás a Madách Színház igazgatója is fontosnak tartja a megelőzést, éppen ezért állt a kampány mellé, ő is meg próbál tenni egészsége érdekében, bár a színészek és direktorok rohanó világában ez nem könnyű feladat.

A kampány széleskörű támogatást élvez, hiszen nemcsak az OMSZ és a színházak , hanem  az Egészségügyért, valamint a Sportért Felelős Államtitkárság és számos polgármesteri hivatal is csatlakozott a kezdeményezéshez.

Nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen a stroke tüneteivel, ismerje fel azokat, hogy egy lehetséges szélütés esetén segíteni tudjon embertársaikon, ugyanakkor a tartsák karban rizikófaktoraikat, kezeltessék magas vérnyomásukat, intsenek búcsút a dohányzásnak. Nem szabad elfelejteni, hogy a stroke hirtelen sújt le, mégis időnként előre jelzi “érkezését”.