Ne basáskodj, kezeld partnerként!

Csak az utóbbi néhány évtizedben került a figyelem középpontjába az erőszakmentes kommunikáció. Szülőknek is érdemes megismerni, mert már az egészen pici babáknál is alkalmazhatjuk.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
egészség és lélek
2016. január 18. Csontos Dóra

Csak az utóbbi néhány évtizedben került a figyelem középpontjába az erőszakmentes kommunikáció. Szülőknek is érdemes megismerni, mert már az egészen pici babáknál is alkalmazhatjuk.


Az asszertivitásként is ismert önérvényesítő magatartásforma nagyjából harminc évvel ezelőtt kezdett teret hódítani Európában, és azóta ismertté vált Magyarországon is. Lényege, hogy úgy érvényesítsük az akaratunkat, hogy azzal ne bántsunk meg senkit, sőt, hozzásegítsük a partnerünket ahhoz, hogy az ő érdekei se sérüljenek.

Ennek a szép lassan terjedő szemléletmódnak köszönhető, hogy ma már cseppet sem trendi viselkedés földbe döngölni a másikat, ráerőszakolni az akaratunkat. Persze ezt eddig is csak olyan hatalmi viszonyok tették lehetővé, ahol az egyik eleve fölötte áll a másiknak. A szülő-gyerek viszony, lássuk be, pont egy ilyen helyzet. “Én tudom, mi a jó neked, én mondom meg, mit tehetsz meg, és mi tilos.” A régi, poroszos, tekintélyelvű nevelési stílus nem várt el indoklást a szülő részéről, ellenben teljes elfogadást és tiszteletet követelt a gyerektől.

A szülők nagy hányada persze ösztönösen is törekszik a jó viszony kialakítására, ezért úgy neveli a gyermekét, hogy ne éreztesse minden percben a hatalmát. Ám érdemes tudatosan is figyelni, hogy a szükségképpen tiltásokkal irányított nevelés során a gyerek partner legyen, ne érezze magát elnyomva. Csehák Hajnalka pszichológus szerint ezt a fajta viselkedést már a szülővé válás előtt magunkévá kellene tenni.

Az a szülő tud majd erőszak nélkül nevelni, aki egyébként is erőszak nélkül éli az életét. A nevelést tehát önmagunkon kell elkezdeni! De még azok a szülők is, akik igyekeznek erőszak nélkül megoldani a problémáikat, gyakran megváltoznak, ha a gyerekükről van szó – figyelmeztet Csehák Hajnalka. – A szülői hatalom gyakorlását általában a túlzott féltés, a felelősségtudat motiválja, pedig megóvhatjuk a gyermeket a bajok többségétől úgy is, ha figyelünk a kommunikációnkra. A nevelés eszköze, megjelenési formája ugyanis a beszéd, ezért nem mindegy, mit hogyan mondunk.

Magzatként is figyel, érez

A magzat körülbelül a huszadik hét táján kezd el látni, hallani. Jobban érzi magát, ha hallja a szülei megnyugtató hangját, énekét. Már ezzel a gondoskodással is azt fejezzük ki, hogy fontos nekünk, nem mindegy, hogy érzi magad odabent.

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!