Nehezebben bírja a nyomást, akit gyerekkorában bántottak

A gyerekkori bántalmazás, az elhanyagolás nemcsak a korai éveket teszi tönkre, de az egész életre, a felnőtt létre is drámai hatással van. Szorongás, depresszió, elhízás, droghasználat: mind összefüggésbe hozhatók a gyerekkori traumákkal.

Korábbi vizsgálatokból már kiderült az is, hogy a gyerekkori bántalmazás maradandó változásokat okoz az agyban. A bántalmazást elszenvedők agyában a kontrollfunkciókért felelős területeken csökken a szürkeállomány, ami viselkedésben az önszabályozás hiányosságaiban mutatkozik meg. A bántalmazást elszenvedett emberek tehát gyakran kevésbé képesek irányítani viselkedésüket, kevésbé képesek alkalmazkodni, nehezebben kezelik az új helyzeteket. Most a Neuropsychopharmacology nevű szaklapban publikált friss vizsgálat is alátámasztotta ezeket az eredményeket.

A Yale Egyetemen végzett kutatásban Marc Potenza és kollégái funkcionális MRI segítségével 64, 14 és 18 év közötti kamasz agyát vizsgálták meg. A fiatalok különböző korai traumákon estek át, volt közöttük elhanyagolt, abuzált és drogfüggő anyától született gyerek is. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan reagál a kamaszok agya az olyan érzelmeket kiváltó ingerekre, mint a kedvenc étel, a megnyugtató környezet vagy stressz. 

Az eredmények szerint a traumát átélt kamaszok agya stressz hatására nagyobb aktivációt mutatott bizonyos kérgi területeken, azaz sokkal érzékenyebben reagáltak stresszre, mint traumától megkímélt társaik. A megnyugtató ingerekre ezzel szemben a traumatizált csoporttagok kisagyában alacsonyabb aktivitás mutatkozott. Az eredmények alátámasztják azokat a korábbi elképzeléseket, miszerint a gyerekkori bántalmazás befolyásolja a későbbi érzelmi szabályozást és az önkontroll képességét is. A korai traumákat átélt emberek tehát nehezebben bírják a nyomást, nehez