Nem csak a terhesség, a szoptatás is kihívás a női szervezetnek!

A szoptatással kapcsolatos kérdéseinkre Ratkó Tünde szülésznő ad válaszokat.

Miért energiaigényes a szoptatás

A szoptatás során a baba ugyan valóban nem a köldökzsinóron veszi fel a tápanyagokat, azokat most már a szopás során lenyelt anyatej fedezi. Ez azonban az jelenti, hogy ugyan úgy, ahogyan a várandósság alatt, most is teljes egészében az édesanya gondoskodik a baba tápanyagigényéről, most is a saját testéből fedezi azt, hiszen az anyatejet az édesanya szervezete termeli, és annak tápanyagtartalmát is az anya szervezetének állapota határozza meg, vagyis a tápanyagok pótlása kiemelt jelentőségű.

Nem csoda, hogy ma már a szakemberek jelentős többsége javasol várandósvitamint mind a terhesség, mind a szoptatás időszakára. Hiszen csak étkezéssel fedezni a megnövekedett igényeket a mai, csökkent beltartalmú élelmiszerekkel szinte lehetetlen.

Miért van olyan nagy szükség a vitaminpótlásra a szoptatás alatt?

– jódhiány: hazánk mérsékelten jódhiányos terület, ez az oka, hogy nálunk a pajzsmirigy betegségek népbetegségnek számítanak. Ennek köszönhető az is, hogy az anyatej jódtartalma is sokszor nem kielégítő. Az OÉTI adatai alapján a hazai kismamák 42%-nál jódhiányos az anyatej, és 25%-nál még a minimum jódszintet sem éri el.

– cink: a cink a rézzel együtt kiemelt jelentőségű a várandósság és a szoptatás során is. nem csak a baba fejlődésében töltenek be kulcsszerepet, hanem a felszálló fertőzések megelőzésében is a kismamáknál (ezek okozzák a vetélések és koraszülések 80%-át). A cink szintje a szülés után drasztikusan lecsökken, mivel az anya testéből távozik a placenta is, mely cinkben igen gazdag. Ezt a veszteséget pedig mindenképpen pótolni kell!

– depresszió: ma már orvosi tény, hogy a depresszió (így természetesen a szülés utáni depresszió is ide tartozik), és a szülés utáni fáradság esetében is tápanyaghiányos állapot áll a háttérben. A tápanyagok szintjének csökkenése a szervezetben a hormonháztartás felborulásával is együtt jár, mely nem csak a kedvünket teheti tönkre, a prolaktin hormon termelésének lassításával az anyatej termelést is leállíthatja.

– minek ennyi anyag? A lapokban rendre lehet olvasni olyan nyilatkozatokat, melyek azt mondják, a kismamáknak elég csak folsavat és D-vitamint szedni. Ez azonban csak akkor igaz, ha a kismama szervezet minden más szükséges anyagból (vas, cink, réz C-vitamin, A-vitamin, magnézium,…) megfelelően ellátott, és a tápanyagraktárai is szépen fel vannak töltve. Ez azonban ma, a dolgozó anyák világában, ahol mindennapos a rohanás, a stressz, a gyors, és félkész ételek fogyasztása, olyan ritka, mint a fehér holló. A tápanyaghiányos állapotok nagyban hozzájárulnak ahhoz is, hogy világszerte minden negyedik pár meddőséggel küzd, így a tápanyagok pótlása nem csak jó dolog, hanem szükségszerű is – teszi hozzá Ratkó Tünde.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a gyógyszeripar által leginkább használt karbonátok (pl.: réz-karbonát) a szervezet számára nem a legjobban hasznosítható formák. Ezek az anyagok ugyanis biológiailag inaktívak, felszívódásuk nagyon alacsony arányú, vagyis lényegében csak drága vizeletet eredményeznek.

Amikor várandósvitamint választunk, olyan mellett döntsünk, mely biológiailag aktív, szerves kötésű anyagokat (pl.: réz- glükonát, magnézium – citrát) tartalmaz. Ennek azért van jelentősége, mert ezeket a szervezet közel maradéktalanul képes hasznosítani, a karbonátokhoz képest a felszívódásuk akár 80%-kal is jobb, vagyis ennyivel biztosan hatékonyabbak.

A várandósvitamin esetében az is fontos, hogy az a megfelelő igényeket szolgálja ki. A szervezet ugyanis nem azonos vitaminokat, nyomelemeket és ásványi anyagokat igényel végig a felkészülés – terhesség – szoptatás alatt. Az igény megegyezik az szervezet felkészítése, és az első trimeszter alatt, de megváltozik a második trimeszterben, és megint más anyagokat igényel a szervezet a harmadik trimeszter alatt és a szoptatás során.