Nem eszik a gyerek? Itt a megoldás!

Sok magabiztos anyát láttam már összeomlani a vasárnapi ebéd mellett, amikor a nagy műgonddal elkészített, remekbe szabott menüt szemük fénye finnyogva tologatja ide-oda a tányérján. Anélkül, hogy egyetlen falatot is a szájába tenne. Hiánypótló összeállítás, trükkök, hogy a gyerek hajlandó legyen enni.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
óvoda
2015. január 17. Csontos Dóra

Sok magabiztos anyát láttam már összeomlani a vasárnapi ebéd mellett, amikor a nagy műgonddal elkészített, remekbe szabott menüt szemük fénye finnyogva tologatja ide-oda a tányérján. Anélkül, hogy egyetlen falatot is a szájába tenne. Hiánypótló összeállítás, trükkök, hogy a gyerek hajlandó legyen enni.


Talán kicsit szigorúnak hangzik, de ha még nem csesztük el nagyon, érdemes viszonylag hamar bevezetni a nem főzünk külön a gyereknek rezsimet. Nyilván nem a 10 hónapos sütőtök-alma-csirkehús turmixát kell enni az egész családnak. Viszont később érdemes észben tartani, hogy amit mi magunknak főzünk, azok (többnyire) finom, egészséges, jó kaják. A külön főzés nagy veszélye az, hogy 3-4-5 embernél is egyre kisebb az a közös halmaz, ami mindenkinek a kedvence. Ami oda vezet, hogy reggelire készíthetjük négyféle módon a tojást, vacsorára ketten kérnek spenótot, ketten spagettit, de csak az egyiknek jó a paradicsomos szósz, a másik tejszíneset akar, míg egyvalaki nem enged a napi három étkezés legyen nutelláskenyérből.

Ezzel együtt léteznek fúj kaják, a gyerekek nagy százaléka utálja a májat, a zöldsalátát és a padlizsánt, ezért a családi vacsora ne legyen resztelt máj sült padlizsánnal és zöldsalival. De mindhárom étel olyan, amit kevésbé rétegkajákkal kombinálva nyugodtan az asztalra lehet tenni, a gyerek is kap belőle egy kanállal, aztán ha megkóstolta, és otthagyja, hát ez van. Kaja mellett gyerek még éhen nem halt – mondogatják a bölcs nagymamák, és van benne valami.

Ja, és még egy dolog: a normális evésre szoktatásnak van egy sarokpontja, ami sajnos elég nagy elszántságot igényel: nem szabad hagyni, hogy a gyerek a kalóriaszükségletét napközben folyamatosan hülyeség legelésével pipálja ki. Mert lehet akármilyen jó kaja a reggeli-ebéd-vacsora, ha közben egész nap lehet csipszet, ropit, kekszet, kölesgolyót, csokikát, fagyikát, sütikét, gyümölcsjoghurtot, túrórudit, pudingot, krémtúrót, cukros szörpit és gyümölcsleveket nyomni. Megoldás lehet, ha világosan meghatározzuk, mi a napi édességadag (pl 1 túrórudi, egy bögre kakaó és egy gyümölcsjoghurt), és azon kívül nincs nasi.

Nem eszik levest a gyereke? Tolja bele a botmixert

Mármint természetesen a levesbe. Pár kanál tejjel, tejföllel vagy tejszínnel felöntve csodás krémelves készül az egyébként soha meg sem kóstolt zöldséglevesből, lencselevesből – bármiből, kivéve talán a gulyáslevest. Ha még cuki reszelt sajt kukacokat, vagy pirított naprafogómagot is kínálunk hozzá, jó eséllyel elég nagy lesz a csábítás. Ha semmi nem működik, bevethető a nutricionális szempontból szemét, de gyerekek számára ellenállhatatlan zsemlekocka és levesgolyó.

Csempésszen bele cukrot

Ettől a javaslattól természetesen máris elhatárolódunk. Ugyanakkor kénytelenek vagyunk belátni, hogy a gyereknevelés nem az elvek, hanem a praktikum mentén képes csak működni. Amikor a kislányom bölcsődébe járt, érthetetlen módon az összes főzeléket megette, amit ott kínáltak neki, és amire otthon ránézni sem volt hajlandó. Már-már ott tartottam, hogy elkérem a recepteket, és kiadom könyvben a siker biztos tudatában, de aztán a bölcsődevezető elárulta az univerzális megoldást: cukrot tesznek mindenbe. Természetesen elborzadtam, és igazából most sem javasoljuk senkinek, hogy cukrozza a főzeléket, de ha ez az egyetlen módja, hogy valami zöldséget juttassunk a porontyba, akkor nem olyan nagy ár ez. Ha pedig ebéd helyett úgyis kekszet fog majszolni egész délután, akkor úgyis mindegy.