Nem mindegy, hányadiknak születünk

Az elsőszülöttek komolyabbak, felelősségteljesebbek, a középsők könnyebben barátkoznak, a legkisebbek fegyvere pedig a báj és a bohóckodás. Ám egyes kutatások szerint a születési rend a fizikai megjelenést, a szexuális orientációt és a betegségekre való hajlamot is befolyásolhatja.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
egészség és lélek
2014. január 22. bencze.aron

Az elsőszülöttek komolyabbak, felelősségteljesebbek, a középsők könnyebben barátkoznak, a legkisebbek fegyvere pedig a báj és a bohóckodás. Ám egyes kutatások szerint a születési rend a fizikai megjelenést, a szexuális orientációt és a betegségekre való hajlamot is befolyásolhatja.


Az, hogy a születési rend befolyásolja a gyermek személyiségét, nem új kutatási terület: Sigmund Freud szintén osztrák kortársa, Alfred Adler ezt már a 20. század elején felvetette. Adler teóriája szerint az elsőszülöttek felnőttként nagyobb valószínűséggel neurotikusak, valamint jellemzően tekintélyelvűek, szemben fiatalabb testvéreikkel. A jelenség háttere az, hogy az idősebb gyerek a testvér születésével kiesik a kiskirályi pozícióból, és minél több testvére születik, annál több felelősség rakódik rá.

Adler elmélete szerint a legkisebb gyerek sorsa sem könnyű: a szülők gyakran elrontják, túlkényeztetik, jellemzően gyengébb empátiás képességekkel rendelkezik, mint idősebb testvérei. Ezért a legszerencsésebb középső gyermeknek születni: az ő személyiségük ugyanis a legkiegyensúlyozottabb, jellemzően függetlenek, de van bennük lázadó hajlam is, és ennek köszönhetően sikeresebbek az életben. A teljes képhez hozzátartozik, hogy Adler egy hétgyerekes család második gyereke volt.

Újra divat a születési rend hatásait kutatni

Adler hatására a 20. század első felében a születési rend kutatása felkapott terület volt, a 1980-as években azonban kezdték megkérdőjelezni a korábbi kutatások hitelességét, és átmenetileg a terület iránti érdeklődés is visszaesett. Az elmúlt években azonban ismét egyre több ilyen jellegű vizsgálat indult. Ezeknél a testvérek személyiségbeli különbségei mellett hangsúlyt kapnak már olyan faktorok is, mint a család társadalmi-gazdasági státusza, valamint ma már nemcsak azt veszik figyelembe, hogy valaki nem első vagy utolsó gyermek, hanem próbálják azt is figyelembe venni, hogy pontosan hányadik a születési rendben.

Ez utóbbi téren az egyik legmeglepőbb eredményt egy norvég vizsgálat szolgáltatta. A 600 ezer fő bevonásával végzett kutatás szerint minél több idősebb testvére van valakinek, annál nagyobb az öngyilkosság elkövetésének kockázata, és ez a jelenség jellemzőbb a nők körében. „Az elsőszülött gyermek az első néhány évben egyedül van, teljes figyelmet kap a szülőktől. Ezért személyisége sokkal robusztusabban, stabilabban tud fejlődni, és elég muníciót szerez ahhoz, hogy későbbi életében a stresszt jobban kezelje” – magyarázták a vizsgálat eredményeit a felmérést végző Norvég Nemzeti Foglalkozás-egészségügyi Intézet kutatói.

A sokgyermekes családokkal kapcsolatban meglepő összefüggést állít egy kanadai kutatás is: eszerint minél több bátyja van egy fiúnak, annál nagyobb esélye van a homoszexualitásra.

Az elsőszülöttek óvatosabbak és intelligensebbek

Sok szülői történet szól arról, hogy az első gyereknél hogyan próbálta még a gyermeknevelési könyvek apró betűs részeit is betartani, hogyan sterilizálta a cumit mindenegyes alkalommal, ha leesett a padlóra, hogyan figyelték a gyerek minden mozdulatát. Ezt a figyelmet a legtöbb a családban csak az elsőszülött kapja meg, később a szülők már kevesebbet aggódnak, és mivel rendszerint fáradtabbak is, energiájuk sincs minden apróságra figyelni.