Nem vesszük észre, ha túlsúlyos a gyerek?

Egy kutatás szerint a túlsúlyos gyerekek szüleinek a fele gondolja úgy, hogy gyermeke súlyával semmi gond nincsen. Ezek a szülők többnyire alulbecsülik gyermekük kilóinak számát, a rajtuk levő súlyfelesleget pedig csupán bébihájnak tartják.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
egészség és lélek
2014. február 25. bencze.aron

Egy kutatás szerint a túlsúlyos gyerekek szüleinek a fele gondolja úgy, hogy gyermeke súlyával semmi gond nincsen. Ezek a szülők többnyire alulbecsülik gyermekük kilóinak számát, a rajtuk levő súlyfelesleget pedig csupán bébihájnak tartják.


A Pediatrics című lapban közzétett felmérés során kiderült továbbá, hogy hétből egy szülő, akinek a gyermeke egészséges súlyú volt, azon aggodalmaskodott, hogy nem túl sovány-e a gyermeke. Amint azt a kutatást vezető Alyssa Lundahl, a Nebraska-Lincoln Egyetem munkatársa kifejtette, a szülők döntő szerepet töltenek be a gyermekkori elhízás megelőzésében, hiszen, ha egy szülő időben felismeri, hogy gyermeke hajlamos a hízásra, ő az, aki leginkább ráveheti, hogy álljon fel a tévé elől és menjen ki a szabadba, illetve kezdjen el sportolni valamit.

A felmérés során 15 ezer két és tizennyolc év közötti gyermeket és szüleit kísérték figyelemmel, mely során a valamennyi gyerek testtömeg-indexét kiszámolták, a szülőket pedig arra kérték, hogy határozzák meg, milyen súlyúnak tartják gyermeküket. Az eredmények azt mutatták, hogy elsősorban a 2-5 éves gyerekek szülei azok, akik kevésbé tartják elhízottnak túlsúlyos gyereküket, és mindez különösen jellemző azokra a szülőkre, akik maguk is súlyfelesleggel küzdenek. A szülők szerepe azért is jelentős, mert ha már legalább az egyik szülő túlsúlyos, akkor nagyobb az esélye annak, hogy a gyerekük is az lesz, ráadásul az elhízott gyerekek nagyjából háromnegyede felnőttként is kövér marad, aminek következtében náluk megnő a kettestípusú cukorbetegség, a szívbetegség és a rák kockázata is.