Nyári fertőző betegségek

A nyári időszakra jellemző fertőző betegségek a vakáció legszebb pillanatait keseríthetik meg, ezért érdemes fokozott figyelmet fordítani ezek megelőzésére. A különféle vírusfertőzések és ételmérgezések gyakoriak a forró, nyári hónapok alatt, amelyet a gyerekek leginkább a vízparton vagy a családi kirándulások alkalmával kaphatnak el. Hogyan kerülheted el a nyári betegségeket?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
egészség és lélek
2013. augusztus 05. Paulik András

A nyári időszakra jellemző fertőző betegségek a vakáció legszebb pillanatait keseríthetik meg, ezért érdemes fokozott figyelmet fordítani ezek megelőzésére. A különféle vírusfertőzések és ételmérgezések gyakoriak a forró, nyári hónapok alatt, amelyet a gyerekek leginkább a vízparton vagy a családi kirándulások alkalmával kaphatnak el. Hogyan kerülheted el a nyári betegségeket?


Nyári fertőzések: mire figyeljünk?

A nyári időszakra jellemző megbetegedések közül a leggyakrabban a következők fordulnak elő:

● a napsugarak és a kánikula okozta betegségek és kellemetlenségek, mint a leégés, napszúrás vagy a hőguta

● a vízparton bekövetkező balesetek és a víz okozta betegségek, mint a fulladás vagy a különféle gombás fertőzések

● a különféle szabadidős tevékenységek alatt keletkezett sérülések és kellemetlen rovarcsípések

nyári fertőző betegségek, mint az ételmérgezések (szalmonella-fertőzés), különféle vírusos megbetegedések és bőrbetegségek.

Megfelelő körültekintéssel és az alapvető higiéniai szabályok betartásával egyes betegségek és balesetek megelőzhetőek vagy legalábbis nagymértékben csökkenthető a kialakulásuk kockázata.

A szúnyogok, kullancsok és egyéb rovarcsípések

szúnyogcsípések általában viszkető, különböző méretű vörös foltokat okoznak és kiemelkedő kis domborulatok keletkeznek a helyükön. A Magyarországon élő szúnyogfajták nem terjesztenek súlyos fertőző betegségeket. és az általuk okozott csípések leginkább csak kellemetlennek bizonyulnak. Gyermekek esetében megtörténhet, hogy a szúnyog nyálában levő fehérje természetű anyagokkal szemben allergia alakul ki. A szúnyogcsípés allergia a szülők számára ijesztő lehet, hiszen ritka esetben láz, a torok- vagy szemhéj duzzanat, illetve csalánkiütés társulhat hozzá. A gyulladás azonban hamar elmúlik, az ismétlődő csípések következtében pedig felnőttkorra immunitás alakul ki. A viszketés csillapítására használhatsz különféle hűsítő, mentolos kenőcsöket vagy a gyógyszertárakban kapható, antihisztamin tartalmú géleket.

kullancscsípés a legtöbb esetben nem okoz különösebb problémát, azonban számos betegség forrása lehet, mint a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás, valamit a Lyme-kór. Ha a kis vérszívót gyorsan és szakszerűen távolítod el (erre a célra legalkalmasabb a patikákban kapható kullancskiszedő csipesz használata), akkor megelőzheted az esetleges fertőzést.

A darázs- és méhcsípés általában csak lokális tüneteket okoz, azonban egyes felnőttek és gyermekek allergiások lehetnek ezen rovarok csípésére, amely súlyosabb esetben az egész szervezetet érintheti, anafilaxiás sokk formájában.

A méhek és darazsak, hasonlóan a szúnyogokhoz, bolhákhoz és a pókokhoz nem terjesztenek fertőző betegségeket. A vakarástól ellenben minden csípés elfertőződhet és helyén ótvar alakulhat ki, amely könnyen átterjed egyik személyről a másikra.

Ételmérgezések nyáron

A nyári szezonban jellemzőek az ételmérgezések is, amelyek többségéért a szalmonella baktériumok felelősek. Ezek szaporodásához kedvező feltételeket biztosít a meleg és nedves környezet. Az utóbbi években Magyarországon csökkent az ételmérgezéses megbetegedések száma, azonban továbbra is előkelő helyet foglal el a nyári megbetegedések sorában. Legtöbb esetben a nem megfelelően átsült vagy megfőtt ételek okozzák, és leginkább a tojás és a tej (illetve az ebből készült különféle ételek) okoznak problémát. Egyes esetekben az alapvető higiéniai előírások betartása is ludas lehet, ha például az étel készítője nem mos alaposan kezet.

Az nyári ételmérgezés tünetei jellegzetesek, általában hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcsök, általános rosszullét formájában jelentkezik, esetenként pedig láz is társulhat hozzá. A hasmenéses tünetek általában 1-2 napon belül rendeződnek és gyógyszeres kezelést sem igényelnek, azonban a biztonság kedvéért minden esetben célszerű az orvos véleményét is kikérni, ha az ételmérgezés gyanúja merül fel.

A kezelés legfontosabb mozzanata a megfelelő folyadékpótlás, mivel a hasmenés és a hányás kiszáradáshoz vezethet, amely különö­sen a kisgyerekek, idősek és a legyengült immunrend­szerű emberek esetében lehet veszélyes. A hasmenés következtében elveszített sókat és cukrokat szintén pótolni kell!