Nyári folyadékfogyasztás – hogyan kerüljük el a veszélyes kiszáradást?

Rengeteg tévhit kering arról, hogy mennyi folyadékot kellene naponta elfogyasztani, különösen egy forró nyári napon, amikor még jobban oda kell figyelnünk az ivásra. Mit és mennyit igyunk általában, illetve kánikula esetén? - erről kérdeztük dr. Gajdács Ágnes belgyógyász, obezitológus (testsúlygyógyász) szakorvost.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
egészség és lélek
2016. július 23. Csontos Dóra

Rengeteg tévhit kering arról, hogy mennyi folyadékot kellene naponta elfogyasztani, különösen egy forró nyári napon, amikor még jobban oda kell figyelnünk az ivásra. Mit és mennyit igyunk általában, illetve kánikula esetén? – erről kérdeztük dr. Gajdács Ágnes belgyógyász, obezitológus (testsúlygyógyász) szakorvost.


„A felnőtt ember napi alap folyadékigénye testsúlytól függően átlagosan 2,5- 3 liter, amelynek kétharmadát folyadékok formájában pl. víz, ásványvíz, üdítők, levesek, egyharmadát pedig az élelmiszerekben kötött víz formájában fogyasztjuk el (a zöldségek, gyümölcsök 75-95 százaléka víz, húsok kb. 70 százaléka, sajtok és sütőipari termékeknek kb. 30%-a víz). A bevitt folyadék egy része később a verejtékkel, vizelettel, széklettel és a légzéskor kibocsájtott párával távozik a szervezetből. Nyári melegben, vagy fokozott fizikai aktivitáskor a verejtékezés  egyénenként változó mértékben fokozódik.”

Mi történik akkor, ha nem fogyasztunk elég folyadékot?

„Sajnos az emberek nagyobb része manapság jóval kevesebb folyadékot fogyaszt naponta, mint amennyi a szervezete optimális működéséhez szükséges lenne, időhiányra, vagy a gyakoribb vizelési igény okozta kellemetlenségre hivatkozva. Sokan még a napi 1 liter folyadékbevitelt sem érik el, így önszántukból „sivatagi körülmények” közé kényszerítik szervezetüket. Ez a rossz szokás hosszan tartó vízhiányos állapotot létesíthet a szervezetben. A megfelelő folyadékfogyasztás az egészség megőrzéséhez, sőt a testsúly ideális zónában tartásához alapvetően fontos. Egészséget jelent, ha az ember szinte lubickol a belső folyadéktereiben. Az emberi test 50-70 százaléka víz az életkortól függően, tehát a víz szervezetünk egyik legfontosabb alkotóeleme”- árulta el Dr. Gajdács Ágnes.

„A víz alapvető oldószer, vivőanyag, részt vesz a sejtek alakjának és működésének kialakításában, a szervezet kémiai reakcióban (pl. enzimek és hormonok képzése), a keringési rendszer fő eleme, hiszen a vér 99 százaléka folyadék. A víz nélkülözhetetlen az emésztőnedvek képzésében, a salakanyagok kiválasztásában, hiány esetén emésztési problémák, székrekedés léphetnek fel. Ha folyamatosan kevés folyadék áll a szervezet rendelkezésére, besűrűsödik a vér, felgyorsul a szervezet öregedése, romlanak a keringési viszonyok, megnő a keringési betegségek (például trombózis, agyérgörcs, szívinfarktus stb.), a vesekő és egyéb vesebetegségek, valamint a húgyúti, vastagbél és emlődaganatok kialakulásának kockázata.”

Figyelmeztető jelek vízhiány esetén

„A szervezet hamar jelzi, ha vízre van szüksége, az első jel a szájnyálkahártya kiszáradása, ami már 1 % folyadékhiány alatt is fellép.  Ha tehát azt érezzük, hogy kiszáradt a szájunk, azonnal igyunk 1-2 pohár vizet! Ha a folyadékhiány 1-5 százalékos, akkor a szomjúságon kívül erős étvágytalanság, hányinger lép fel, és erősen romlik a fizikai teljesítmény, míg 5-9 százalék között csökken a koncentráló képesség, szédülés, nehézlégzés, izomgörcs, álmatlanság lép fel, valamint romlik a hőszabályozás. Közvetlen életveszélyről 10 százalékos folyadékvesztés felett beszélünk, ilyenkor görcsös állapot és olyan súlyos szervműködési zavarok lépnek fel, amelyek halálhoz vezethetnek, így azonnali intenzív kezelésre van szükség”- figyelmeztet a szakember.

Mennyit és mit igyunk?

A napi alap folyadékszükséglet 15 éves kor felett 40 ml testsúly kilogrammonként, de a folyadékszükséglet függ az életkortól, a testösszetételtől (izom/zsír arány), a táplálkozástól, a fizikai aktivitástól és a környezeti tényezőktől, így nyáron a magas hőmérséklet jelentősen megnöveli a folyadékigényt, különösen ha magas páratartalommal társul. Megnöveli a folyadékszükségletet ezen kívül pl. a hányás, hasmenés, lázas állapot, a fokozott izzadás vagy a szoptatás.  Kevésbé ismert, hogy a magas fehérjetartalmú étrend, legyen szó akár sportolók, body builderek sporttáplálkozásáról, akár divatos fogyókúrákról (pl. fehérjeturmixok fogyasztása, ketogén étrend, Atkins diéta, South Beach diéta, Ducan diéta stb.) fokozza a folyadékigényt. A magas fehérjetartalmú étrendet kötelező kiegészíteni megfelelő folyadékfogyasztással, ellenkező esetben akár vesekárosodás is felléphet!

Különösen figyeljünk a gyermekekre és az idősebbekre!

„Felhívom a családtagok figyelmét arra is, hogy minden évszakban, de nyáron különösen fontos a gyermekek és idősek megfelelő folyadékfelvétele, mert ezekben az életkorokban a szomjúságot nem érzékelik jól az érintettek. A gyermekek testének akár 70 százaléka folyadék, viszont a testük kisebb, így még gyorsabban kiszáradhatnak, főleg nyáron. A gyermekeknek a szobahőmérsékletű, alacsony (500 mg, vagy az alatti) ásványi anyag tartalmú ún. „babavizek” ajánlottak. A gyermekeket, időseket rendszeresen meg kell kínálni vízzel, és ügyelni arra, hogy tényleg el is fogyasztják azt!” – mondja Dr. Gajdács Ágnes belgyógyász, obezitológus (testsúlygyógyász) szakorvos.