Ősi gyógymódok és sarlatánok bűvöletében

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is felvette a kesztyűt az áltudományokkal szemben, a homeopátia még mindig porondon, de az étrend-kiegészítők szabályozása sem megfelelő, gyakran ugyanis szabad az út a csalók előtt is – derült ki az MTA konferenciáján. Az eseményen azt is boncolgatták, mi lehet az oka annak, hogy az emberek nem elégednek meg a hagyományos orvoslás módszereivel.

Virágkorukat élik a tudományos magyarázatoktól mentes, és az ősi tudásokra hivatkozó áltudományos elméletek – mondta Lovász László, az MTA elnöke az Áltudományok és bizonyítékokon alapuló orvoslás című konferencián. Az elnök köszöntőjében arról beszélt, a tudományos bizonyítékokat mellőző magyarázatok szeretnek azzal érvelni, hogy az évezredes hagyomány, illetve a tapasztalatok támasztják alá egy-egy szer működését.

Egzotikus növényektől várják a gyógyulást

„Az emberek gyakran azt gondolják, hogy tudnak valamit, pedig ez inkább csak hit. Fontos leszögezni, hogy a vélt tudás és a hit nem helyettesíti a tudományos bizonyítékokat, a mért adatokat. A probléma az, hogy a tudományos kutatások eredményei és a gyógyításban alkalmazott módszerek között gyakran széles a szakadék, és az emberek olykor a hatóanyag nélküli piruláktól vagy egzotikus helyekről származó növényektől várják a gyógyulást” – mondta Lovász László.

A konferencia egyik apropója, hogy az utóbbi hetekben ismét fellobbant a homeopátia körüli vita, a Magyar Tudományos Akadémia is felemelte a szavát azért, hogy változtassanak a jogszabályokon, és a jövőben a homeopátiás szerek hatékonyságát is tudományosan kelljen bizonyítani.

Csalók és hiszékenyek

Lovász László előadásában arra is kitért, a csalók sok pénzt szednek el a hiszékeny emberektől, akik gyakran nem vetik alá magukat azoknak a hagyományos gyógymódoknak, amelyek valóban esélyt adhatnának a javulásra. Hangsúlyozta, hogy a tudományt népszerűsíteni kellene, nem elég a szakmai publikáció, emellett közérthetően is el kell magyarázni mire lehetnek képesek. Az embereknek ugyanis meg kell értetni, hogy a sarlatánok állításait és a tudományt meg lehet különböztetni.

Poór Gyula, az MTA Környezet és Egészség Bizottság (KEB) elnöke a jelenlévőknek arról beszélt, hogyan alakult a bizonyítékokon alapuló orvoslás. Szerinte az internet mára egy kulcselemmé vált, hiszen sokkal könnyebben hozzáférhetőek az adatok. Megjegyezte, hogy a homeopaták szerint a homeopátiás szerek a hasonlóság elvén alapulnak, melynek lényege, hogy a betegségek olyan szerekkel kezelhetők, amelyek egészséges embereken a betegséghez hasonló tüneteket váltanak ki. Emellett fontos a sorozatos hígítás is, amellyel megszüntethetőek a toxikus hatások, a harmadik fontos elem pedig a rázás elve. Ezekben azonban közös, hogy teljes mértékben ellentmondanak a farmakológia (a gyógyszerekkel foglalkozó tudomány) összes törvényének, éppen ezért már nemzetközi és hazai szinten is megkezdődött ezeknek a szereknek a felülvizsgálata.

Nem feltétel a pozitív hatás

A gyógyszerek mellett a KEB elnöke a gyógyhatású termékekről és a – többnyire növényi eredetű – étred-kiegészítőkről is beszélt. Utóbbiakkal szerinte az a legnagyobb probléma, hogy gyakran nem tulajdonítható nekik semmiféle gyógyhatás, ugyanis a szabályozás szerint már akkor forgalomba kerülhetnek, ha nem ártalmasak a szervezet számára. Az nem feltétel tehát, hogy pozitív hatásuk is legyen. Szerinte ma lazább a szabályozás, mint 15-20 éve, ami sok problémának a forrása.