Otthonszülés Magyarországon – kritikus pontok és előrelépések

A bábák alapvetően működőképesnek tartják az otthonszülés szabályozását, a kórházakkal jó az együttműködés, azonban nehezen jutnak hozzá gyógyszerekhez. Csökkenti a biztonságérzetet, hogy az otthonszülésnek mai napig nincs érvényes protokollja és a szakmai grémiumokból is hiányoznak az otthonszüléshez értő szakemberek. Ráadásul még mindig problémás az anyakönyvezés és a kórházban is gyakran lekezelően bánnak az anyákkal. A szakemberek többsége ugyanis nem ismeri a rendeletet. többek között erre mutat rá Varró Gabriella otthonszüléseket vizsgáló legfrissebb felmérése, ami a szabályozás utáni helyzetet vizsgálta.

Több évtizedes rejtőzködés után közel két éve legálisan is szülhetnek otthon a magyar anyák. 2012 márciusában jött világra az első, hivatalosan is otthon született baba. Azóta, 2013. december végéig bezáróan 213 otthonszülés történt. Az otthonszüléseket vizsgáló első, átfogó 2010-es kutatáshoz képest, ami a szabályozás előtt vizsgálta a szüléseket, több ponton is javult az otthonszülő nők és bábák helyzete – olvasható ki a Születésház Egyesületének megbízásából készült kutatásból.

Közeledő álláspontok

Varró Gabriella a Családhálónak elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a bábák egyöntetűen pozitívnak tartják, hogy az otthonszülés a féllegalitásból kikerült a szabályozott egészségügyi tevékenységek közé. Visszajelzéseik alapján ez a fejlemény biztonságot ad a nőknek és a bábáknak is, hogy komplikáció esetén rendelkezésükre áll egy kórház, nem kell titkolódzniuk. Pozitívak a tapasztalatok a kórházak és a bábák együttműködésről is. A korábbi kutatás eredményeihez képest jelentős változás, hogy míg a szabályozást megelőzően az esetek negyedében a kórházak nem engedték be a bábákat a vajúdóhoz, a rendelet óta jelen lehetnek a szülésnél.

Bár a szülők még mindig sok esetben találkoznak elutasítással, amikor kiderül, hogy az otthonszülést választják, a szabályozását követően javult a védőnők és szülész-nőgyógyászok hozzáállása: míg korábban minden második, most minden negyedik nő jelezte, hogy megpróbálták lebeszélni az otthonszülésről. A gyermekorvosok elutasítása is közel azonos mértékű volt – hivatkozott a kutatás adataira Varró Gabriella, kiemelve: nem változott viszont a kórházak hozzáállása a szülő nőkhöz. A gyengébbik nem képviselői továbbra is hasonló arányban sérelmezik a kórházi szakszemélyzet bánásmódját, mint a szabályozás előtt: közel 60 százalékuk gondolja úgy, hogy ellenségesek voltak velük otthonszülésük miatt, ami legtöbbször becsmérlő megjegyzésekben nyilvánult meg.

Információhiány

Hiába a két éves rendelet – mutat rá a felmérés -, a részleteket még mindig nem ismerik a várandósgondozást végző nőgyógyászok, védőnők és az önkormányzati szervek. A nőgyógyászok 36 százalékának, a védőnők 56 százalékának nem volt megfelelő információja a szabályozásról, az is előfordult, hogy nem tudták, hogy választható lehetőség lenne.

Az önkormányzati ügyintézők alulinformáltsága miatt még mindig ugyanolyan nehéz az otthonszületett gyerekek anyakönyvezése, mint a szabályozás előtt: minden harmadik család továbbra is nehézségekbe ütközik. Jellemzően nem fogadják el a bábák által kiállított igazolást a születésről és egyéb papírokat kérnek a kórházi orvostól, vagy az anyától. Az otthonszülést a TB nem támogatja, átlagosan 150 ezer forintba kerül a családnak, amit a válaszadók 38 százaléka nehezen tudott kifizetni.

Kritikus pontok

Varró Gabriella lapunknak kitért arra is, hogy a receptírási jog hiányában a szolgáltatók nehezen jutnak hozzá azokhoz az alapvető gyógyszerekhez, amelyeket vészhelyzet esetén használniuk kell a vajúdás alatt, beszerzésük szívességek útján, ismerős orvosokon keresztül történik. Véleménye szerint kritikus pont az RH negatív vércsoportú várandósok esetében az úgynevezett Anti-D szérum beszerzése is. A szolgáltatóknak ez rendszeresen problémát jelent, mert a várandósok által felkeresett szülész-nőgyógyászok nem minden esetben tudták, hogy mit kell felírniuk, van-e rá jogosultságuk, illetve sokszor nem kapható gyógyszertári forgalomban.

Az összes szülés 20 százalékánál nehézségek jelentkeztek az újszülöttnek kötelezően beadandó BCG oltással kapcsolatosan is, mivel a szakemberek eltérően értelmezték, hogy kinek a feladata az oltás beadatása. További megoldatlan probléma a bábák szerint, hogy hiányzik az otthonszülés szakmai protokollja, és nincs szakmai képviseletük, így bármilyen probléma esetén büntetőeljárás keretében, a kórházi szülésekre vonatkozó szabályok szerint folynának a vizsgálatok a bábák ellen – hívta fel a Családháló figyelmét végül Varró Gabriella.