Személyiség ABC

Az emberek magatartását megfigyelve könnyű észrevenni azokat az állandó eltéréséket, amelyek a viselkedésükben megnyilvánulnak. Ezek olyan stabil megnyilvánulások, amelyek arra késztetik az elméletalkotókat, hogy az eltérően viselkedő személyeket különböző személyiségtípusokba sorolják.

Számos ilyen típuselmélet létezik, amelyek mindegyikében fellelhető néhány értékes meglátás, bár a teljes képet nyilván egyik sem tudja megmutatni, mivel ahogyan nincs két ugyanolyan levél a fán, az emberek is jóval sokszínűbbek annál, mint ahogyan azt a különböző típuselméletek láttatni tudják.

A legtöbb szakember egyetért abban, hogy a személyiség alakulására az öröklés mellett a korai élmények és tapasztalatok is nagy befolyást gyakorolnak. Az egyes elképzelések abban is különböznek egymástól, hogy az eltérő típusok elkülönülését milyen tényezőkkel magyarázzák. Az itt bemutatott elmélet szerint az anya-gyermek kapcsolat minősége és az ebből fakadó gyermekkori kötődési mintázat kiemelkedő jelentőséggel bír a felnőttkori kapcsolatok, az érzelemszabályozás, valamint a stresszel való megbirkózás alakulásában. Mindezeken keresztül pedig közvetve hatást gyakorol a lelki és fizikai egészségre és ezáltal befolyásolja a betegségek kialakulását is.

A különböző kötődési típusok feltárása Mary Ainsworth nevéhez fűződik, aki munkatársaival mesterséges laboratóriumi helyzetet alakított ki, hogy a gyermek és anya kapcsolatát minél alaposabb vizsgálatnak vethesse alá. A kísérlet célja annak megfigyelése volt, hogy a gyermekek miként viselkednek egy játszószobában az anya jelenlétében, az anya távozása után egyedül, illetve amikor egy idegen meg akarja vigasztalni őket, valamint amikor az anya visszatér. Mindezek alapján a kötődési mintázatokat háromféle kategóriába sorolták, amelyeket később más szakemberek az eltérő személyiségtípusok kialakulásához társítottak.

(Folytatás a Képmás magazin augusztusi számában!)