Táplálkozással az allergia ellen

Magyarországon 2 millióra tehető az allergiások száma, 2025-ben pedig a világon minden második embert érint majd ez a probléma a WHO becslése szerint. A gyerekek között is egyre több az allergiás. A bélflóra kulcsfontosságú szerepet tölt be az immunrendszer működésében, kialakulásának legfontosabb fázisa pedig életünk első 1000 napja.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
egészség és lélek
2014. április 28. bencze.aron

Magyarországon 2 millióra tehető az allergiások száma, 2025-ben pedig a világon minden második embert érint majd ez a probléma a WHO becslése szerint. A gyerekek között is egyre több az allergiás. A bélflóra kulcsfontosságú szerepet tölt be az immunrendszer működésében, kialakulásának legfontosabb fázisa pedig életünk első 1000 napja. Mindez azt jelenti, hogy a gyerekek megfelelő táplálásával az allergiás megbetegedések ellen is sokat tehetünk.


Különböző becslések szerint a világon az allergiások száma jelenleg eléri a 400 millió főt, így joggal beszélhetünk népbetegségről. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2025-re minden második ember szenved majd valamilyen allergiában. Pontos számot a hazai szakemberek sem tudnak, de Magyarországon körülbelül 2 millióra tehető az allergiások száma, azaz 5 emberből egynek a szervezete túlműködik, ha a 200 fajta allergén közül valamelyikkel kapcsolatba kerül.

Az allergiás megbetegedések a kisgyermekeket is évről-évre egyre nagyobb számban érintik. Egyes tanulmányok szerint a gyermekek 5-7 %-a szenved valamilyen táplálékallergiában.  A leggyakoribb allergének a tejfehérje, a tojás, a mogyoró és a glutén.

Életünk első 1000 napja kulcsfontosságú az immunrendszer és a bélflóra kialakulása szempontjából. A bélflóra nélkülözhetetlen az egészség megőrzéséhez, hiszen a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felszívódásával segíti szervezetünk védekező mechanizmusát, és fenntartja a velünk élő ártalmatlan és jótékony baktériumok egyensúlyát.

Az újszülött csecsemők néhány hetes korukra már rendelkeznek a csecsemőkorra jellemző bélbaktériumokkal. Az egészséges anyatejes csecsemők bélflórájára a jótékony baktériumok túlsúlya a jellemző. A jótékony baktériumok a fejlődő immunrendszer érésében alapvető szerepet játszanak, és kedvező irányba terelik működését. Az anyatejnek több, a csecsemő immunrendszerét támogató komponense van, ilyen komponensek például a prebiotikumok is, amelyek segítik az előbb említett jótékony baktériumok szaporodását.

„Magyarországon a WHO ajánlása alapján 6 hónapos korig kizárólag az anyatejes táplálás ajánlott” – mondta el Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke. A kiegészítő táplálás bevezetését a WHO az anyatejjel táplált csecsemőknél 6 hónapos kor után javasolja, a mesterséges vagy vegyes táplálásban részesülőknél 4-6 hónapos kor között. Amennyiben lehetséges, még anyatej támogatása mellett kerüljön bevezetésre lépcsőzetesen a glutén.  Négy hónapos kor előtt azonban nem szabad megkezdeni a hozzátáplálást, mert növeli az allergia kialakulásának kockázatát.