Tavasz és fáradtság…törvényszerű?

Feltűnt már, hogy a hosszú őszi- és téli fázós hónapokban az idő is lassabban lépked? A napokra rátelepszik a hideg időszakra jellemző puha szürkeség. Elvileg ráérünk, több az idő egymásra és saját magunkra, csak hát ott az ünnepi készülődés és rohanás izgalma, ráadásul sok családot ekkor érint, hogy a gyerek(ek) továbbtanulásához szükséges felvételikre is készülni kell. S nyilván hat ránk nem csekély számú elvárás, végső soron a jó esetben ezt a periódust jellemző pihenés újra zárójelbe kerül.

Aztán szép lassan beköszönt a tavasz, újraéled a természet, egyre többet kapunk a napfényből, s mi vidáman tapasztaljuk a változást a környezetünkben. Mert minden erről szól, azaz illik harsánynak és fittnek lenni, hipp-hopp leadni a téli fölös kilókat és lehetőleg április végére egészséges bőrszínnel hódolni a divatnak. Ehelyett lelassulunk, bágyadtak, fáradtak vagyunk és figyelmetlenek, a hangulat pedig minimum lapos, olykor csapnivaló! Miért van ez?

Miért nem tudjuk felvenni a tavaszi ritmust? Váltani kell és ez nem megy azonnal. A modern és korszerű világunkba nem fér bele a nyugalom, a lassítás. Sőt sokan képtelenek is „csak úgy” önmagáért megélni az időt. Pedig a sokat emlegetett tavaszi fáradtság teljesen normális, nem kóros, ugyanakkor kellemetlen és a hatását valóban elszenvedjük. Számos biokémiai tény magyarázza a tapasztalt tüneteket. Hormonok, amelyek a bioritmusunkat modulálják, a hangulatunkat színezik, a pihenésünket befolyásolják

Mi is történik közelebbről? A téli időszakban a rövid nappalok során jóval kevesebb természetes fényt kap a szervezet, amely miatt az alvást szabályozó melatonin hormon termelése fokozódik, többet alszunk, kicsit lustábbak vagyunk. Tavasszal a több napfény, a hosszabb nappalok nyomán csökken a melatonin szintje, ez pedig az alvás-ébrenlét ciklusunkban okoz átmeneti zavart.

A másik fontos tényező a szerotonin, amely szükséges mennyisége híján levertek lehetünk, rosszabb esetben depresszióig fokozódó hangulatzavarba kerülünk. A téli fénytelen periódus során kevesebb szerotonin termelődik, s ez nem feltétlenül okoz ekkor még fásultságot. Jóval feltűnőbb, amikor tavasszal a kedvezőbb fényviszonyokra reagálva sem tudunk jókedvűek lenni, paradox módon pedig az örömtelenség felismerése csak tovább fokozza az elégedetlenségünket önmagunkkal szemben. Holott a több fényre beindul a fokozottabb szerotonin produkció, de sem ez a tény, sem a hatás nem lehet azonnali.

Az átmeneti periódusban „időt kér” a test, hogy a megváltozott viszonyokhoz igazítsa saját módosított reakcióit. Adjuk meg neki, amit kér, ne várjuk el, hogy varázsütésre átálljon a nagyobb fordulatszámra!

A cikk még nem ért véget. Olvass tovább!