Természetes hormon: áttörés a meddőség kezelésében
Az agyalapi mirigyből kivont anyag segítségével kezelt édesanya a múlt héten adott életet első gyermekének. Hogyan segíthet a csókpeptin, a meddőség kezelésében?
Az agyalapi mirigyből kivont anyag segítségével kezelt édesanya a múlt héten adott életet első gyermekének. Hogyan segíthet a csókpeptin, a meddőség kezelésében?
A lombik program veszélyei
A lombikbébi (IVF) programok segítségével szerencsére már több ezer gyermek született. Arról azonban csak ritkán esik szó, hogy az IVF program nem éppen szövődménymentes. A petesejt nyerése előtt a jövendő kismamának stimuláló kezelésen kell túljutnia, amely elősegíti a petesejtek érését, majd ezt követő leszívását, felhasználás előtti fagyasztását – magyarázza Balázs Csaba professzor, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa. A mellékhatások közül talán az egyik legfontosabb a petesejt túlstimulálása (OHSS). Ez az esetek 5%-ban lép fel és 1%-ban súlyos, néha életet veszélyeztető szövődményt okozhat és különösen veszélyes a PCOS-ban szenvedők számára. A kutatások egész sora indult el, hogy elkerülhető lehessen az OHSS, s végül a „csókpeptin” hozta az első sikert.
Mesterséges helyett természetes
Ezt a fehérjét már régóta kutatták és génjét (KISS1) is megtalálták. Eredetileg azt gondolták, hogy ez az agyalapi mirigyből kivont anyag képes az emlő és a melanoma daganatok áttéteit megakadályozni, ezért „metastin” nevet kapta. Az utóbbi időben derült fény arra, hogy az agyban a nemi hormonok termelődését szabályozó „gonadotropin-releasing hormone” (GnRH) képzésében fontos szerepet játszik és többek között a pubertas hormonális kiváltásában döntő, ugyanis a kisspeptin nélkülözhetetlen a pubertás folyamatának megindulásához.
Mellékhatások nélkül
San Franciscoban az idei endokrin világkongresszuson számoltak be a londoni Imperial College kutatói, hogy 30-ból 29 asszonynak heti két alkalommal adtak csókpeptin injekciót és stimulálták a petesejteket, majd IVF módszerrel megfelelő petesejteket nyertek. 28 esetben fejlődött ki embrió. 25 résztvevőnél az embrió beültetését követő 12 nap múlva terhesség jött létre. Az első baba megszületéséről adott hír azért nagyszerű, mert ezzel a módszerrel nagyobb sikerrel lehet a petefészkeket stimulálni és ráadásul a korábbiaknál lényegesen kevesebb mellékhatás nélkül születhetnek a gyermekek. Az is kiderült, hogy a pajzsmirigy stimulálásáért felelős hormon, a TSH fontos a csókpeptin képzéséért és szabályozásáért, ez felhívja a figyelmet az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a petefészek működésének szabályozására.
