Vajon mit eszik a gyerek a gyorsétteremben?!

A legtöbb szülő nem gondolja, hogy amikor gyorsétterembe megy a gyerekkel, ott valami egészségeset fognak enni. A kínálatból viszont jobbnak tűnnek a kifejezetten a gyerekekre pozícionált chicken nuggets-ek. Végül is mi lehetne olyan rémes a panírozott és kirántott csirkefalatkákban, nem?

Az American Journal of Medicine viszont közölt egy cikket (a Reuters összefoglalója és feldolgozása itt), amiben a kutatók azt vizsgálták, mi is van a csirkefalatokban. A vizsgálat semmiképpen sem nevezhető különösebben átfogónak, két nagy amerikai gyorsétteremláncban vásároltak nuggeteket, majd a kétféléből 1-1 darab pontos összetételét állapították meg.

A cikk nem hozta nyilvánosságra, melyik volt a két lánc, azt viszont igen, hogy a csirkefalatkákat valójában helyesebb lenne inkább zsírfalatkáknak hívni. Az egyik mintának a fele, a másiknak 40 százaléka volt csirkehús.

A maradék: zsír, erek, inak, csontok, vagyis a csirkefeldolgozás hulladéka. Emellett pedig természetes és mesterséges adalékanyagok.

Érdemes megnézni ezt a Jamie Oliver videót, ami arról szól, hiába készít nuggeteket a gyerekek szeme láttára összeturmixolt csirkefarhátból, zsírból, bőrből, adalékanyagokból, a kölykök mégis szívesen megeszik a pogácsaformában, panírozva kisütött kis finomságokat, holott korábban gusztustalannak találták az alapanyagot. Ugyan a videó maga is kicsit demagóg, hiszen a csirkefarháton talált hús és bőr, a csirke zsírja valójában tökéletesen ehetető, de mégis érdekes, hogy a gyerekek cuki húspogácsa formájában simán megeszik azt, amit tíz perccel korábban még undorítónak gondoltak.

A Huffington Post azt szedte össze, hogy hányféle összetevőből állnak ezek a húsdarabkák a gyorséttermekben a kézenfekvő egy, a csirke mellett. Azt találták, a Mcdonald’s nuggetje 40, a Burger Kingé 32, a Chick Fil-A és  a Wendy’s falatkája szintén 30 összetevőből áll. A csirkeszármazékok mellett só, cukor, ízfokozók, sütőpor, keményítő, tejtermékek, növényi olajok, habosodást gátló anyagok, és még sok minden más teszi ki azt a sok-sok összetevőt.

A cikk kapcsán kitört némi vita, a gyorséttermek azzal érvelnek – egyébként jogosan -, hogy minden termékükről pontosan közzéteszik az összes tápértékre vonatkozó adatot, így a fogyasztóknak módjában állna tájékozódni.

Az ellentábor viszont azzal érvel – szintén jogosan -, hogy ezeket a termékeket úgy hirdetik, hogy a fogyasztónak olyan érzése legyen, mintha egy darabka rántott csirkemellet venne, ami pedig egyértelműen nem igaz.